Mánczos József – Móricz Zsigmond (1905-12-26)

  Kedves   Úr!  

  Becses értesítését köszönjük, az örvendetes eseménynek mi is örülünk…, annál is inkább, hogy az első szülött   és hogy a   jó egészségnek örvend. Képzeljük a boldogságot, amit éreztek és éreznek! Azt csak mi s a hozzánk hasonlók, akiknek frigyök a mindenható szereteten alapszik, tudják azt érteni és érezni. Mi egy hétig folyton bámultuk a kis  , akiből most már embernyi ember lett. Megfigyeltük minden mozdulását, arcának minden vonását…, a rikácsolása kedves zenei hang volt előttünk. Nagy dolog is az, mikor az ember apának mondhatja magát…, hát ha majd a kis legény szájából hallják: apáka, mamáka. Adja Isten, hogy abban a mindenható szerelemben egyesülve kedves szeretett gyermeköknek sokáig örülhessenek s azzal a szeretettel fogadják majd a többit is, akik remélhetőleg jönni fognak.  

  Isten tartsa sokáig az uj   jó erőben, egészségben, a kedves sok öröme legyen bennök. Áldja meg őt a mindenható kedves s a egyetemben.  

  Ami bennünket illet csendesen megvagyunk, élvezzük a karácsonyi ünnepet. Tegnap voltunk a templomban, megsétáltattam a híveimet… Derült, napos őszi idő volt, beillet volna októberi napnak. –  

  A az ünnepekre szétszaladtak, ki szüleihez, ki rokonaihoz, csak 2-3 család maradt itthon. Mi együtt voltunk a doktorékkal, gyönyörködtünk abban, hogy a kicsinyek örülnek a karácsonyfának, az ajándékoknak… Amikből pár nap mulva lim-lom lesz.  

  nekik estek az uj könyveknek, se látnak, se hallanak. A   szegény vajon hol ünnepelt? bizonyosan ő is jobban érezte volna magát hon, a családi körben.  

  Halász uréknak átadtam a szíves üdvözletöket, ők viszont szívesen köszöntik mindnyájokat. Ez időszerint ők ünnepelnek.  

  A mamám , a két és a   ugyancsak szíves üdvözletöket és csókjaikat küldik mindnyájoknak.  

  Én kézcsókot küldök a  , a üdvözletemet. A kedves   urat ölelve maradtam  

  , 1905 dec. 26  

  igaz szeretettel