Szklenár Teréz – Holics Janka, Móricz Zsigmond (1905-06-01 és 1905-11-05 között)

  Kedves !  

  Azért irok két felé hogy ezt   néninek ne mutassátok a másik pedig amint hogy neki is szól hát neki adjátok olvasni. Talán csak othon talál még levelem?   nem írt erről semmit hogy indultok el othonról? irjál   az utból (esetleg ird meg hová

[törölt]

«

[...]

[hiányzó szövegrész]
Kiterjedés:
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter

»

írjak nektek. Avagy meg mikor várjalak? csak jöjj mielőbb sok megbeszélni valonk van.   átt van helyezve mellé, már ott is van, borzasztó napokat csinált nekem. Vagy azt akarja hogy ne menjek vele, – sőt azt kiabalta nekem hogy menjek

anyamal

[bizonytalan olvasat]

, ne hozá, vagy pedig azt akarja hogy mi előbb el pusztuljak ez árnyék világból. Amihez igazán nem sok kell ha még igy folytatódik minden féle bajom.

[törölt]

« Tegnap a ki »

  apa ezért le fog téged beszélni az ide jöveteltől (legalább nekem mondta hogy nem enged ide jönnöd – de ezért kell ide jönnöd, segéd kezet nyujtanod nekem. Leg utobbi gondolatom az hogy ha te esetleg   is – de ö csak kesőbb jön?) addig mi valamit végezünk.

[törölt]

« Te elmégy

[...]

[hiányzó szövegrész]
Kiterjedés:
Ok: olvashatatlan
Egység: szó

»

talán elmegyek az ügyvédhe esetleg vallás miat – vagy nem szükséges ö talán na engem. Hiszen meglátom hogyan fordítja a köpe csak hogy te jöjj az a fő, ide , azután meg látjuk hogy megyünk mikor megyünk ?! ott is dolog van a mit lehet eladok a termés beszedését, a mineked kell és lehet vinni pakolni a cseresznyét mennél többet be főzni szóval sok a dolog csak jer. Enni lesz mit csak gyertek tejünk és termésünk minden szép – tehát zőldség és tej vajhoz nem sok kell. De már most az itteni baj a legnagyobb   t. i.   apa a leg nagyobb végezetlenségbe hagyot. Tegnap az átt virasztot álmatlan éj után a kimerűltségtől nem bírtam irni, máma pedig itt kesergem a nagy károk és végezetlen dolgok fölött tétlenül,   Szombaton fel szedete a

tetőzetet

[bizonytalan olvasat]

és be nem rakatta vissza, máma a nagy eső, ver minden felé, ázik a plafon, tönkre vagyok. De ezt

Zsani

Szklenár Johanna Emília

  néni elött meg ne említsétek. Ezért irom két felé. Most már irj reményel új erővel hozá fogunk a munkához (csak pénz lenne a kömives munkát csak tudnám elvégeztetni. De az ács munkával nem tudok mit csinálni mikor jön  ? jön e egyáltalán? csak legalább a deszkákat el készitette volna – mondjátok meg neki hogy ha csak a világon teheti t. i. ha meg kapta azta pénzt valtsa ki a szándékolt nagyobb szerü válalati jogot és itt elválalhatna azt a munkát. és a melett az enyémet is el végezne. Én most nem ígérhetek neki pénzt mert ő tudja hogy pénz nélkűl hagyott majdnem a dolog közepén, de tudom hogy tartozom neki és kesőbben nem maradok adósa.