Móricz Zsigmond – Vargha Gyula (1905-03-28)

  Méltóságos  !  

  Aprilis elsején, szombaton szándékozom utra indulni Szatmárba, mesét gyűjteni. Fonográfot is viszek és gyorsirással fogom leirni a meséket. Már külömben mesém is van egy néhány; és meglehetős eredetiek.  

  Méltóságos  

[törölt]

« igen »

szíves volt megígérni, hogy ez év végén már kiadás alá kerülhet az én gyüjtésem; s már csaknem az egész anyag készen is van nálam ugy hogy igen rövid idö alatt nyomtatás, illetve felülbirálás alá rendezve nyujthatnám be; s ezt szeretném is az utolsó nyári gyülésig meg is tenni. És Méltóságos   kegyes jóakaratát kérem, hogy a kiadásra biztosan sorra kerüljön.  

  Azomban a mostani kimenetelemmel egy kissé bajban vagyok. Félek elindulni, mert ebben az időtájban ott hallatlan rosz utak vannak. Gyalog nemcsak egyik faluból a másikba, de egyik háztól a másikig is nehéz eljutni. S igy tartok tőle, hogy kis területet tudok bejárni csak, pedig én szeretnék széles nyomozást végezni mesék után, mint a nótákkal tettem; plane a fonográffal sok helyre el akarok menni a hol már voltam, dallamok felvétele kedvéért. Most ott még szekeret kapni is nehéz.  

  Ezért én szeretném, ha a nyáron tehetném meg ezt az utat; idöm is sokkal több volna rá s utánajárnom is jobban lehetne.  

  Ha Méltóságos   beleegyezik, akkor a dalokat, illetve a verses részt a májusi gyűlésre nyújtanám be, a meséket pedig teljesen rendezve a szeptemberire.  

  Holnap a Társaság ülésén leszek bátor Méltóságos   véleményét megkérdezni.  

  S most e hosszu levélért bocsánatot kérve maradok Méltóságos    

  alázatos szolgája  

   

  . márc. 28. 1905.