Szklenár Teréz – Móricz Zsigmond (1904-06-12)

  . 1904. Juni 12.  

  Kedves   úr!  

  Tudom csunya dolog tőlem, és nagy hanyagságra vall, hogy kedves levelére ily későn válaszolok, és az abban kifejezett jó kivánságait, s betegségem iránti szives érdeklődését ily későn köszönöm meg.  

  Nem me

[törölt]

« g »

ntem magamat, mentsenek ki a körülmények (melyeket ugyan csak személyesen fogom kegyeddel meg ismertetni)  

  Bocsásson meg, és vegye köszönetemet elkésve is – meleg betegségem iránt.  

  Hát maga már egészen jól érzi magát? remlem hogy igen! Kivánom is, hogy így legyen,   emlitette, hogy hosszú ideig köhögöt! (?)  

  Én hála istennek már egészséges vagyok, csak a betegség kissé vagyis nyomot hagyott maga után.  

    nem volt itthon. Ezt valószinüleg már tőle is tudja. Most 22–24 táján jön haza, nehezen várom. A mi a karika gyürűt illeti, magam is jobban szerettem volna ha személyesen hozta volna el, de hát személyesen fogja elhozni azt, a melyet   fog magának adni? s én remélem, nem sokára lesz? Hogy érti azt: "nem tudom én hasznos lesz reá nézve az a kirándulás." Mire magyarázom ezt? Szerintem ha haszna éppen nem is, de kárja sem lehet, felújitotta a régi ismeretséget, meg ismerkedet némely tekintélyekkel, és az ilyen ismeretségnek nem lehet tudni mikor veheti hasznát, a későbbi életben!…  

  Én ugyan sajnáltam is hogy el engedtem menni, de már késő vólt.  

  Kedves   nénémet reménylem meglátogat némelykor?   öcsém e napokban ujbol lesz, talán 16–17 ^e táján, 18 ^án erkezik felé! – Mi (én) jóformán azt sem tudjk hogy pünkösd vólt olyan csend volt nálunk a gyerekek mind távol, én az ágyban töltöttük az pünkösdi ünepeket.  

  Isten vele, még egyszer köszönöm meleg érdeklődését. Viszont kivánok jó egészséget és minden jót Szivesen üdvözlöm valamint Kedves is, mint még ismeretleneket.  

  Maradok igaz jó akarója  

   

  U. i. mikor jön ?  

  Siesen cseresznyére.