Burghardt Péter – Móricz Zsigmond (1903-06-21)

  A villamoson .  

  Regény egy kötetben.  

  A számára irta  

  Mókus Gazsi.  

  Annak, a ki nem tudja (van-é ily alak?) elárulom, hogy Magyarország fővárosa. Sőt többet elárulom, hogy itt fél millióval több tüdő leheli ki ózondús illatát, miért is itt igen jó levegő van. A bulkesziek feljöhetnek ide üdülni, olyan finom arczszint kapnak itt jó pénzért, hogy no!  

  A ki ennyivel sincs megelégedve, annak megtelefonálom, hogy itt a közlegelőt úgy hivják hogy Villamos . t. i. a negyedmillio úr – negyedmillio hölgyön legelteti a szemét.  

  Tegnap kilegeltem a Keleti pályaudvarra egy kereszttestvérem fogadására, (ez a testvérem nem azért kereszt, mintha már czipeltem volna, vagy czipelni ohajtanám a vállamon) ((Ez csak közbevetés)) (((Gyöngébbek számára))) ((((Sértésnek ne vegye tisztelt Bulkesz!)))) {Kérem alássan. Szerk} (((((Több zárójelet nem használok ne tessék félni))))).  

  Kereszttestvéremről az a hir keringe, hogy leány, hogy szőke s hogy csinos – utólagos meglepetések elkerülése végett előre kijelentem a lá Boulques: hogy tényleg lány, tényleg szőke s tényleg – hm – nagyon csinos.  

  Én tehát kilegeltem eléje s miközben a negyedmillio hölgyböl rám eső százalékon, jónagy százalékon legelgeték, azon töprenkedtem, hogy miről fogom megismerni azt a csinos szőke lányt, a kit nekem jussom van megcsókolni {Veto! Szerk} (csak úgy hidegen) {mán a ki hiszi, de én nem há! Szerk} tegezni esetleg gorombáskodni vele – legalább testvérekkel úgy szokás. Láttam eleget (Hacsak valami extradivat nincs e tekintetben) {Legyen nyugodt! Szerk}  

  Közérthető kiváncsisággal lestem a vonatot. A kiváncsiság annál érthetőbb lesz a Bulkeszi Hirlap szellemes és válogatott izlésű közönségének {e már ! Sz.} ha elárulom, hogy nem ismertem ezt a várt kereszttestvéremet.  

  Mikor legközelebb láttam valami tíz éve, törődtem is én efféle csitri leányokkal, mint ő. Sőt, ne vegye rossz néven a Bulkeszi Hirlap bájos, tündéri édes publikuma, {hu, hu! kiért olvad ez? Szerk} de a lányokról akkor még azt tartottam hogy azok csak valami alsóbb rendű lények {Ej! Szerk} a kikkel egy méltósága teljes tudatában élő IV. gymnazistának scandalum szóba is állani. No látják mennyit nőttem azóta – lefelé! Most már azt tartom, hogy a lányok olyan magasabb rendű idealis paradicsomi teremtések {Azért! Szerk}, a kik skandalum, ha szóba állanak ilyen póri alakokkal, mint e distinguált

vállomásozó

[bizonytalan olvasat]

! Én pedig vártam. Vártam, hogy rám ismerjenek. Mert elöször is a nők jobb emlékkezőtehetségüek (!!!) mint az urak; masodszor ez az én esetem speciális eset volt. Én mint biztos forrásból tudom, ezelött tiz évvel ideálja voltam ennek a ma csinos szőke kereszttestveremnek:  

  Szent Isten, milyenek ezek a leányok. Higyék el nekem, hogy ez a lány akkor valami kis majom volt. Leeresztve viselte a haját és örökké verekedett az öcscsével. Na nekem ugyan nem kellett belőle. Nekem még akkor egy ideálom volt Az apostol   . Igaz, hogy most is csak egy van {Nem apostol, hanem tanitónö, és az eredetiben ugyan zárójelben van és át van húzva, de eredetiség okáért jónak látta kiirni a Szerk.}. Szóval most is bezeczt a szívem s így csak pro forma erdeklődtem a jövendő kereszt iránt, a kinek kötelessége is volt hogy rám ismerjen, mert ott volt e czélból a mellemen egy irgalmatlan csokor buzavirág, sőt a kalapomnál egy másik.  

  Mint látható jó előkészületekkel vártam a keresztet. (Villamos rövidités kedveért nevezzük igy a bájos ösmeretlent. A villamos rövidités ugyis nagyon divatos. Pl. a villamos kocsík oldalán e négy titokzatos betü: B. K. V. T. ez azt jelenti tisztelt , villamos nyelven Bekávéztál? A másik kocsi jön vele szemközt ilyen felirattal: B. V. V. ez felel amannak: Beveván!)  

  Végre csengettek, kolompoltak, orditottak, hogyne Jön a kereszt!  

  Tízezer embert néztem sorra.  

  Egyse kereszt.  

  A tizenegyediknek is a közepén jártam, amikor egyszer csak megláttam arra hátúl elillanóban egy kék kalapot.  

  Szent Isten!  

  A lélegzetem is elállott.  

  Ez a kalap!  

  Hölgyeim! Képzeljék! Kék: Szalma! Olyan

totoska

[bizonytalan olvasat]

, felcsapott karimával. Kék szalaggal.  

  Ész nélkül rohantam utána! Világos, hogy ész nélkül, mert mikor utolértem, szembenézett velem – valami levelibéka volt – kénytelen voltam olyan grimaszt vágni a szeme közé, hogy sohse felejti el, föltétlenül. De hogy meri az ő kalapját viselni. Botrány!  

  Igy bolonddá tenni az embert! Kolosszalis! de hogy lehettem ily viziló!  

  Hol van Ő most? Üdül! Pirül. – Hízik mint egy mangalicza!…  

  Száz ilyen bánatos és gyöngéd gondolat fogott el s mikor kibánkodtam és kinyögtem magam, azt látom, hogy üres a palyaudvar, csak egy pár zsidó hordár orr fényeskedik nekem benne. Thyü! a kereszt!  

  Üssön bele a mennykö!  

  Ilyen keresztyéni jókívánság röppent el ajkaimról De hamar béfogtam a csőröcskémet –, mert eszembe jutott egy költemény, melyet, mint szeretve tisztelt {hínnye! Szerk} Szerkesztönk mult héten névtelenül {ohó! a végén ott pirult a név. Szerk} megjelent tárczájában szépen mondja: – – "eszembe jutott egy költemény, melyet bár engedélyem nincs rá a szerzőtől, itt közlök:"  

  Helyi hirek.  

  már évek óta minden csütörtök reggel hetivásár van.  

  A szép leánykoszorú 21^én délután kerti mulatságot rendez, melyre az egész szerkesztőség hivatalos.  

  Megérett a ribizli! E szókat adták tegnap szájról szájra a helybéli jövőben megalakitandó Magyar casino tagjai, illetve leendő megalakítói a mi azt jelenti, hogy két hét mulva a társas összejöveteleket a helybeli közbecsült s buzgó tanítók egyikénél S. P. urnál fogjuk kitünő ribizli bor mellett eltölteni. Éljen!!!  

  A helybéli községi minden kedden friss czipó és illatos kvargli kapkodható, a úr nem csekély örömére, nagy kedvelője lévén ezen zamatos ételneműnek.   körutakat létesitett elnevezvén őket a helybeli leány

[törölt]

« ó »

okról Elvira, Erzsike Lenke s Mariska neveken.  

  Szerkesztősegünk személyzetének életrendje Hétfő Kedd és Szerdán. 5–¹/₂ 7 felkelés, hideg fürdő s reggeli 8–12 irás, olvasás v. henyélés. Ebéd. 1–6 ismét irás vagy olvasás. vacsora. 6–7 a férfi compania felkeresése. 7–9. séta a hölgyekkel a corson. 9–¹/₂ 11 olvasás. Délután esetleg séta az állomásfőnökhöz ill a vendéglőbe pityizálás végett; néha rokonok látogatása.  

  Csütörtök, Péntek-Szombaton ¹/₂ 7-ig ugyanaz, mint fent. 8–12 ujság szerkesztés. 1–6 szintén az. 6–¹/₂ 11 ugyanaz, mint fent. Vasárnap. 9ig ugyanaz mint fent. ¹/₂ 10–10 – templomba menés. ¹/₂ 12ig ájtatoskodás. ³/₄ 12kor vizit. Ebéd. 3ig rendesen henyélés. 3–6 v. 7 ig rendesen (nem mindig) csöndes muri az állomásfőnöknél v. a vendéglőben a companiával. 7–¹/₂ 11ig ugyanaz mint fent. Ugye jó berendezkedés? Vagy nem?  

  Hiteles forrásból értesültünk, hogy egyike legkedvesebb olvasónőinknek e héten a véletlen folytán majdnem szerencsétlenül járt. Ugyanis lemenvén a padlásról, véletlenül megcsúszott s leesett az öt méternyi mélységbe. Még most is reszket egész lényünk, ha rágondolunk arra a borzalmas esetre. De hál’ Istennek nem történt semmi komolyabb baja, mivelhogy szerencsére egy csomó pokrócz hevert lenn a földön, melyek a megsérülést megakadályozták. Kérjük kedves olvasónőinket vigyázzanak magukra, mert nem is tudják mily fájdalmat okoznának egyes embernek, ha esetleg szerencsétlenül járnának.  

  Gömöri levelezőnk írja, hogy e héten vásár volt, a melyen a legtöbbet  . tanitónő vásárolta be és pedig csupa a háztartásban szükségeltető eszközöket, butorokat stb. Megkérdeztetvén miért veszi ezeket, azt felelte a nótával hogy: "Szüret után lesz az esküvőm." –  

  a honvédezredeshez feljelentés érkezett R. I. tiszthelyettes ellen, aláírva ötven hajadon által, mely azt tartalmazta, hogy fent nevezett uriember mindegyiknek kurizált s magába bolonditotta őket és most egyiköket sem akarja elvenni. Mire az ezredes azt felelte: "Van neki, van neki, van…"  

  Mint tudomásunkra jutott nem csak ama honvédezredes dúdolja azt a nótát, hanem valami   orvostanhallgató is.  

  Önök nem?  

  Szerkesztői üzenetek.  

  M-ának. Szerkesztőségünk nagyon örvendene, ha Önnek valami kedves czikkét közölhetné a lapban. – Szives meghivását örömmel vettük, de legmélyebb sajnálatunkra igénybe nem vehetjük, pedig haj, mint szeretnők látni kedves orczáját s gyönyörködni bájos vonásaiban!!! –  

  Mint látjuk azt hiszi, hogy szerkesztőnk még jó nagyszülőkkel is rendelkezik; tévedéséről felvilágosítandó (kegyes engedelmével) családja szomorú történetét megírjuk egy levélben. Azt hisszük érdekes. Mint vannak fogai? Jómulatást Kézcsók.  

 

J-ának

Holics Janka

  . Kérem közöttünk teljesen felesleges a szerénykedés hisz nem kivánunk mi kolosszalis remekművet. Bármit küldhet. Várjuk, várjuk, de ne hiába várjuk!!! Köszönjük . Miért legeslegkedvesebb, leghiresebb s legszebb városa Gömörmegyének (nekünk szebb), tán azért mert   tavaly ott töltö

[törölt]

« tö »

tt 24 órát? vagy nem? Írja meg. Köszönjük a meghivást, felelet, mint fent. Számos kedves kérdésére levéllap ment. Már meggyógyúltunk, hisz oly jó dokt

[törölt]

« ó »

orunk van, olyan kedves! Mit csinál? Miért röpül úgy az ideje? Jó mulatást! Kézcsók.  

  B-ának. Miért hallgat csevegő ajka, miért búsúl halovány orczája? (igy kell lennie, mert hallgat!) Hol maradt az a "majd többet"? Feleljen bőven, nagyon bőven. Maga is, a ki azt mondta, hogy mindig is sokat, nagyon sokat fog küldeni, maga is hallgat?? Tán csak nem mi vagyunk az okai? Kaptunk egy lapot, melyen rajt egy

fars

[bizonytalan olvasat]

alak

[bizonytalan olvasat]

. Hm! Vaj ki ő és merre van hazája? Nem tudja? Jó mulatást. Kézcsók.  

  Mókus Gazsinak. Teljesen megvagyunk elegedve. Csak gyakrabban. Köszönet. Jó mulatást! Üdvözlet.  

  P-ónak. Czikket kérünk. tán teremnek saftos mondások? Vagy csend terül el a tájon mint . Jó mulatást! Üdvözlet.  

  Ajánlatot kérünk miként lehetne több ujságot egyszerre irni, mert igy 3 napig irva gyakran irógörcseink vannak már. Indigót nem lehet használni.