Pallagi Gyula – Móricz Zsigmond (1902-08-19)

Sárospatak

, 1902. aug. 19.

Kedves

Zsigám

Móricz Zsigmond

!

Itt vagyok kint a szőllőben. Nehéz innen levelet írni. Szinte el is szoktam, (mióta itt vagyunk

feleségestől

Szilágyi Julianna

) a levélírástól. Mai postával azt hiszem megyen 150 korona. Később még kűldeni fogom a többit. Különböző okokból nem kűldök most többet. S a legsűrgősebb a

Hildenstabnét

Szombatfalvy Klára

illető. Az elszámolást majd megírom. –

Hanem a dolog lényeges oldala, hogy így nem lehet megélni. Bármily szívesen tenném is, hogy a Holmes vállalk[törölt]
« ó »

o

[javítás]

zója legyek, nincs benne módom, még akkor se, ha az a kilátásban levő haszon ezerszeres lenne. Szégyenelni való és más részről az a roppant élhetetlenség, nem férfihoz illő. Itt kűldöm az irataidat. A Bajza czikk

*

Móricz Zsigmond

tanulmánya Bajza nagy polémiái címmel 1903-ban az Urániában[PIM] jelent meg két részletben. Lásd: Móricz Zsigmond, "Bajza nagy polémiái", Uránia 4 (1903): 145–154; 202–208.

bizonyosan használható lesz, de hol, azt nem tudom. Napról-napra jobban elszakadok a fővárostól.

Gyulainál

Gyulai Pál

lehetne vele próbát tenned; bár ő ha közli is, az elolvasással elvár könnyen 5-6 hónapot. Hacsak kűlön meg nem kéred.

Vagyoni állapotom jellemzésére csak azt tudatom veled, hogy az idén a meglevő 10,000

K

[szerkesztői feloldás] korona

*

Pallagi Gyula

1901-től folytonos anyagi gondokkal küszködött. Lásd erről

Móricz István

Móricz Zsigmondnak

Móricz Zsigmond

küldött 1901. május 18. előtt írt levelét és jegyzetét. Vö. Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti Könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 22.

tetejébe 1340

K.

[szerkesztői feloldás] korona

adósságot csináltam. Gondolom ez tisztes record fél esztendőre.

A szőllő ígér valamit; de egyelőre még csak kér.

Hiába hitegeted magadat azzal, hogy ennyit vagy annyit ér a heti munkád, ha el nem adod annyiért. Hogy egy szép hasonlatot használjak, még a Koinor gyémánt

*

A Koh-i-noor gyémánt az egyik legértékesebb drágakő, mely különböző indiai fejedelmek birtokában volt. 1739-ben a perzsa sah szerezte meg, és ő nevezte el Koh-i-noornak (jelentése: „a fény hegye”), ma a brit koronaékszerek közt őrzik

is bajosan tartaná el a gazdáját, ha csak ugy tarsolyában hordaná; – házalj! Az a baj, hogy roppant megszoktátok a támaszkodást, – szokjál le róla.

Édes apádnak

Móricz Bálint

pedig mondd meg, hogy írjon nekem egy levelet, a mely egyenes felkérés legyen, hogy ha már itt vagyok

Patakon

Sárospatak

, nézzek utána, miként áll a

komlóskai

Komlóska

per meg egyéb per is, ha van. Sorolja el a mi van, s a lényegét jelentse az ügynek, hogy tudjak esetleg hozzá is szólani. Ugy hallom

Végh Bertalan

vette át a