Levél
Nagyságos
Uram
!Eötvös Károly
*
(Ráczkevei) Eötvös Károly
(1842–1916) ügyvéd, író, publicista, képviselő. Politikai
pályafutása során elsősorban a Függetlenségi Párt tagjaként, majd
1899–1904-ig az Új Párt képviselőjeként, a későbbiekben független
politikusként volt tagja az országgyűlésnek, majd 1910–1916 között a Nemzeti
Munkapárt ekkor már mandátum nélküli tagjaként szerepelt a politikai
életben. A Függetlenségi Párt lapjának, az Egyetértésnek[PIM] lett
vezető publicistája, valamint Pesti Napló[PIM] számára is írt.
Forrás:
Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó,
1967–1994), 1:431–432.;
Szinnyei József, Magyar írók
élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári
és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 2:1357–1358.
Eötvös Károly
Nem ismerek irodalmi nagyjaink közt senkit, akihez több bizalommal
merjek fordulni, mint a Nazarénusok, – egészséges, magyar irójához.
*
Eötvös Károly
1873-ban a Pesti Naplóban[PIM] az 1873–1874
között írt riportsorozatot Carolus álnéven a magyarországi nazarénus
felekezetről, amelyet 1904-ben könyv alakban is kiadott a Révai
Testvérek[PIM] kiadója. Lásd:
Eötvös Károly, A
nazarénusok, Eötvös Károly Munkái 9 (Budapest: Révai testvérek,
1904). Forrás:
Szinnyei József, szerk., Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma,
2 köt. (Budapest: Athenaeum Nyomda, 1974), 2:1410–1411.;
Iványi Gábor, "Egy százéves történet", Beszélő 3, 9. sz. (1998): 83-85.;
Szigeti Jenő, "Nazarénus-történetek a XIX.
századból", Ethnographia 113, 1–2. sz. (2002):
133–140.
Eötvös Károly
Lángra gyult a lelkem és egy olyan költemény cziklus terve fogamzott
meg bennem, mely páratlanul állana a világirodalomban.
A szabadságharcz felséges idejét énekelni meg olyan hangon, mintha a
nép ajkán fakadt volna a dal. Nem szenvelegve a népiességet, hanem egyszerüen,
naivul s a hogy az én szivemből fakad.
Méltóztassék elolvasni a tisztelettel csatolt verset
*
s méltóztassék szigoruan tartani törvényt felette.
A melléklet nincs az
Eötvösnek
címzett levél melett, azonban Eötvös Károly
Móricz Zsigmond
az 1848 című versét több címzett számára továbbította, így Móricz Zsigmond
Gulyás Istvánnak
is elküldte 1902. június 9-én, a levél mellékletében a vers
teljes szövege olvasható.
Gulyás István
Kész vagyok rögtön le tenni a tollat, ha ugy látszik hogy ihletetlen
és szentségtelen kézzel nyultam azokhoz az érzelmekhez, melyek a magyar nemzetet
azokkal az időkkel füzik egybe.
De ha életteljeseknek látszanak, méltóztassék bár egy szóval ezt
sejtetni s azt hiszem nem leszek méltatlan
Nagyságod
kiérdemlendő jóakaratára, mert
Eötvös Károly
Egyuttal felajánlom e verset s ha tetszik a következendőket is az
Egyetértés[PIM]
*
számára, hol a Tárczában névtelenül kérném
közölni.Az
Egyetértés[PIM] a Függetlenségi Párthoz kapcsolódó
ellenzék 1874–1913 között megjelenő napilapja.
Csávolszky Lajos
alapította 1874-ben, 1875-ig Magyar Újság címen jelent meg.
1902-től Csávolszky Lajos
Hoitsy Pál
és Hoitsy Pál
Eötvös Károly
voltak a lap főszerkesztői. Forrás:
Demeter Katalin, "Egyetértés", in Péter László, főszerk., Új
magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó,
1994), 1:488–489.
Eötvös Károly
*
Móricz Zsigmond
1848 . című versét az Egyetértés[PIM] nem közölte. A
mű végül 1903-ban, a Protestáns Új Képes Naptárban[PIM] jelent meg:
Móricz Zsigmond, "1848", Protestáns Új Képes Naptár 49 (1903): 31–32.
Móricz Zsigmond
Még annyit óhajtok megjegyezni, hogy e levéllel csupán
Nagyságod
előtt szándékozom megjelenni.
Eötvös Károly
Kispest
. 1902. jan. 31.
Kispest
