Levél


Folyó év junius 17.-én kelt szerződésünkhöz
*
Öntől mai napon a következő pótlást kaptuk:
A szóban forgó,
Móricz Zsigmond
megfogalmazásában fennmaradt szerződés az író összegyűjtött munkáinak tíz
kötetben való kiadásáról szól. Negyedik pontja értelmében a tíz kötet
mellett az Athenaeum[PIM] gondozásában kiadni tervezett hat kötetes
regény is a sorozat részeként jelent volna meg, külön feltüntetve, hogy ezek
az Athenaeum tulajdonát képezik.
Móricz Zsigmond
A jelzett szerződés 4. pontjánál a következő kiegészitő
megegyezésre léptünk. Ha én az Athenaeummal[PIM], az ott emlitett hat kötetes regény megirására
megállapodom,
akkor az a pont teljes egészében érvényben marad.–
Ha azonban én 1913. szeptember 1-ig az Athenaeummal megegyezésre
nem lépek, én ezt a müvet a Nyugaton kivül más kiadóvállalatnak nem
adhatom.–
Nyugat Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság
[pecsét]
*
A Nyugat Irodalmi és Nyomdai
Részvénytársaság[PIM] 1911. június 11-én alakult meg,
cégbírósági bejegyzése 1911. október 7-i keltezésű. Egyik cégvezetője 1912
januárjáig
Magyar Mór
volt. Forrás: Buda Attila,
A Nyugat Kiadó története (Budapest: Borda
Antikvárium, 2000), 31–47.Magyar Mór
*
A Nyugat-könyvek kiadásának szervezését
ebben az időben
Fenyő Miksa
látta el, ő
tárgyalt Fenyő Miksa
Móricz Zsigmonddal
is. Forrás:
Buda Attila, A
Nyugat Kiadó története (Budapest: Borda Antikvárium, 2000),
33.Móricz Zsigmond
*
Magyar (Mannheimer) Mór
(?–1912) a
Révai Testvérek[PIM] kiadójának aligazgatója.
Magyar Mór
Ignotus
barátja.
1911-ben, amikor a Nyugat Könyvkiadót[PIM]
Ignotus
Hatvany Lajos
el akarja
adni, a Révai Kiadót keresik meg, Hatvany Lajos
Magyar Mór
nagy
mennyiségű Nyugat-részvényt vásárol, tervezetet dolgozott ki az
részvénytársaság működésének megszervezésére és az igazgatósági tagok körére
is javaslatot tett. Ekkor vált a Nyugat Irodalmi és Nyomdai
Részvénytársaság[PIM] cégvezetőjévé. Vállalta, hogy a Nyugat
alaptőkéjét megemeli a részvények befektetésével. Amikor azonban
Magyar Mór
Hatvany
kilépett a
Nyugat támogatói közül, úgy látta, hogy a részvénytársaságra csőd vár, ezért
1912-ben öngyilkos lett. Forrás: Buda Attila,
A Nyugat Kiadó története (Budapest: Borda
Antikvárium, 2000), 31–43.Hatvany Lajos