Szklenár Teréz – Móricz Zsigmond, Holics Janka (1913-12-20)

  Nagyságos  

    úr  

   

  IX. Üllői út, 95. I.  

  Kedves , a   mind két vigasztaló lapját meg kaptam azaz hogy meg nyugtató a kis  

[törölt]

« javu »

jólra fordultáról. Lám a sok hideg – meleg Node hál istennek csak hogy túl van a veszélyen. Bizony nagyon, nagyon meg rémültem. – A mi a   katona könyvecskéjét illeti, nálam nem hagyta, vagyis jobban mondva: nekem nem adta az én tudtommal nincsen ott. De   hagytam a kulcsot a szekrenyemtől, abban van az asztal kulcsa megmutattam neki hová tettem – Hát az asztal fiokban meg a középső nagy rekeszben úgy hátúl jobb kéz felől, alúl van valami kemény fényképes könyv féle ámbár a katona könyv azt hiszem olyan kicsi puha boritékú. Csak arra kérem   a kis asztalban azokat az oldal rekeszeket ne mert ott nem hiszem hogy volna (az csak   lesz) ha átt né

[törölt]

« k »

i is csak úgy hadja mindent legalább bent. Miért nem mondta nekem hogy kitakaritottam volna a szobát. számtalanszor csokol szerető  

  a kis különösen a kis beteget és minyájatokat és boldog kivánok  

  ott szorítom, s most látom itt menyi hely üres  

    azt hiszem nem is olyan borzasztó lenyeges könyv – azt hiszem hogy az a fő, hogy és mondja meg az okot mi van a hogy az   hagyta, s nincsen vagy már ő tudja, csak – és már járt. Hát biztosan e miatt.