Móricz Zsigmond – Révai Mór [1913-10-15]

 

Levél


facsimile
facsimile
  Nagyságos  
 
Révai Mór
Révai Mór
urnak  
 
Bp
Budapest
.  
  Mélyen tisztelt
Uram
Révai Mór
,  
  a
[törölt]
« Tavaszon, »
a nyár elején történt megbeszéléseinkre
*
Egy, a Révai Testvérek[PIM] gondozásában megjelenő mesekönyv tervéről van szó, amely végül nem jelent meg. Lásd:
Révai Mór
Révai Mór
1913. április 8-án kelt levelében.
s az ön két izbeni szives levelére
*
Lásd:
Révai Mór
Révai Mór
1913. április 12-én kelt levelét, illetve 1913. május 5-én kelt levelét.
csak most válaszolok, mert csak most alakult ki végleges meggyőződésem.  
  Az a terv, amelyet elöttem felvetni méltóztatott, hogy „irassék meg a magyar népmeséknek egy olyan gyüjteménye, amelyben ki vannak válogatva a legszebb meséink és ne ezzel az örökös „Egyszer volt hol nem volt” formával ahogy minden paraszt mese van irva, hanem könnyen, irodalmi stilusban és megtisztitva szennytöl és fölösleges dolgoktól ismétlésektől,” – mondom ez a terv nagyon tetszetős és kellemes, de ha az ember megpróbálja megvalósitani, rájön, hogy nemcsakhogy nem egyszerü dolog, de lehetetlen.  
  És én biztos vagyok benne, hogy hiába is vállalkoznék rá akárki, ezt nem csinálhatja meg.  
  A magyar mesekincs, az egy önálló kincs, amelyet ujjá átverni tilos és veszélyes. Egyszerű purgálás, kasztrálás: nem irodalmi feladat; tanároknak való lelketlen szórakozás. Az irói ujrairás pedig nem történhetik a népi elbeszélő intenciói szerint. Némely meséből szindarabot, másikból egy szimfonikus hangversenyt lehetne komponálni.
[törölt]
« Épen »
Csirájában kapja az ember ezeket a témákat s ugy elnőnek, ellombosodnak, hogy mire felébredek, mindig valami kolosszális építmény légvára dagad fel előttem. Mert a legegyszerűbb népmes
e
[beszúrás]
[törölt]
« ében is ott van az Ali bűvös palackjának bedugaszolt, »
is
az Ezeregyéj
[beszúrás]
bedugaszolt palackja
[beszúrás]
, amelyből, ha kifeszítjük a dugót, egekig növő óriás szellem buj ki belölük.  
  Nincs tehát más reményem, csak az, hogy a saját meséskönyvemet irom meg valaha, amely nem népmese gyűjtemény többé. Mint ahogy az Állatmeséimet
*
Az állatmesék eredetileg 1906-ban Erdő-mező világa címmel jelent meg a Lampel Kiadónál, majd 1912-ben átdolgozva és kibővítve Boldog világ címmel a Nyugat[PIM] kiadásában. Lásd: Móricz Zsigmond, Erdő-mező világa (Budapest: Lampel Kiadó, 1906)., illetve Móricz Zsigmond, Boldog világ. Móricz Zsigmond összes állatmeséi (Budapest: Nyugat Kiadó, 1912).
csináltam. Csak az a baj, hogy az állatmesék csupán elemei a magyar népmesekincsnek, ellenben a mesék gyökerei egy nagy fantáziának. Igy ha az Állatmesékben meg is maradtam eléggé a nép s a gyermek egyszerű látkörében, a meséknél alig lehet a filozófiai belső arányoktól szabadulni, ami elönyére válik az irói munkának, de gyerekkönyvnél sulyos teher.  
  Különben ismételten köszönöm szives figyelmét s maradok igaz hive  
 
MZs
Móricz Zsigmond
[aláírás] Móricz Zsigmond
 
 
Bp
Budapest
1913 nov. 15  
 
Révai
Révai Mór