Levél


Bp
.
Budapest
a a nyár elején történt
megbeszéléseinkre
[törölt]
« Tavaszon, »*
s az ön két izbeni szives levelére*
csak most válaszolok, mert csak most alakult ki
végleges meggyőződésem.
Az a terv, amelyet elöttem felvetni méltóztatott,
hogy „irassék meg a magyar népmeséknek egy olyan
gyüjteménye, amelyben ki vannak válogatva a legszebb meséink
és ne ezzel az örökös „Egyszer volt hol nem volt” formával
ahogy minden paraszt mese van irva, hanem könnyen, irodalmi
stilusban és megtisztitva szennytöl és fölösleges dolgoktól
ismétlésektől,” – mondom ez a terv nagyon tetszetős és
kellemes, de ha az ember megpróbálja megvalósitani, rájön,
hogy nemcsakhogy nem egyszerü dolog, de lehetetlen.
A magyar mesekincs, az egy önálló kincs, amelyet
ujjá átverni tilos és veszélyes. Egyszerű purgálás,
kasztrálás: nem irodalmi feladat; tanároknak való lelketlen
szórakozás. Az irói ujrairás pedig nem történhetik a népi
elbeszélő intenciói szerint. Némely meséből szindarabot,
másikból egy szimfonikus hangversenyt lehetne komponálni.
Csirájában kapja az ember ezeket a
témákat s ugy elnőnek, ellombosodnak, hogy mire felébredek,
mindig valami kolosszális építmény légvára dagad fel
előttem. Mert a legegyszerűbb népmes is
[törölt]
« Épen »e
[beszúrás]
[törölt]
« ében is ott van az Ali bűvös
palackjának bedugaszolt, »az Ezeregyéj
[beszúrás]
bedugaszolt palackja
, amelyből, ha
kifeszítjük a dugót, egekig növő óriás szellem buj ki
belölük.
[beszúrás]
Nincs tehát más reményem, csak az, hogy a saját
meséskönyvemet irom meg valaha, amely nem népmese gyűjtemény
többé. Mint ahogy az Állatmeséimet
*
csináltam. Csak az a baj, hogy az állatmesék csupán
elemei a magyar népmesekincsnek, ellenben a mesék gyökerei
egy nagy fantáziának. Igy ha az Állatmesékben meg is maradtam eléggé a nép s a gyermek egyszerű
látkörében, a meséknél alig lehet a filozófiai belső
arányoktól szabadulni, ami elönyére válik az irói munkának,
de gyerekkönyvnél sulyos teher.
Az állatmesék eredetileg
1906-ban Erdő-mező világa címmel jelent meg a Lampel Kiadónál, majd
1912-ben átdolgozva és kibővítve Boldog világ címmel a Nyugat[PIM]
kiadásában. Lásd:
Móricz Zsigmond, Erdő-mező világa (Budapest:
Lampel Kiadó, 1906)., illetve
Móricz Zsigmond, Boldog világ. Móricz Zsigmond összes
állatmeséi (Budapest: Nyugat Kiadó,
1912).
Bp
1913 nov. 15
Budapest