Boríték
Kiss Géza
Hegyaljai Kiss Géza
*
hittanhallgató úrnak Kiss Géza
(1893–1966) Hegyaljai Kiss Géza
sárospataki
, majd Sárospatak
belsőbőcsi
teológus, későbbBelsőbőcs
Debrecenben
református lelkész és író. 1913-ban hittanhallgató
Debrecen
Sárospatakon
, ahol 1917-ben végez. Sárospatak
Móricz Zsigmonddal
való levelezésük témája Móricz Zsigmond
Hegyaljai
Kossuth című regénye. Lásd:
Hegyaljai Kiss Géza, Kossuth (Miskolc: Ifj. Ludvig István Könyvnyomdája,
1930). Forrás:
Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2
köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1: 357.
Hegyaljai Kiss Géza
Sárospatak
Sárospatak
Levél
Bp
, 1913. febr. 7.
Budapest
Jól sikerült
pataki
estémenSárospatak
*
tényleg jó lett volna "1913. február elején
Móricz
Móricz Zsigmond
Sárospatakra
utazott, hogy tervezett diáktárgyú színdarabjához anyagot
gyűjtsön. Itt este beült a Kürt-vendéglőbe, ahol néhány diák iszogatott.
Jegyezgette beszélgetésüket, és távozása előtt 10 üveg bort rendelt nekik.
Amikor a diákok megkapták a bort, és megtudták, ki rendelte, felkerekedtek
és visszahozták Sárospatak
Móriczot
, s vele töltötték az este további részét. Móricz Zsigmond
Hegyaljai Kiss Géza
nem volt a fiúk közt, mert éppen aznap ment haza szüleihez.
Másnap, Hegyaljai Kiss Géza
Patakra
visszatérve, nagyon sajnálta, hogy elmulasztotta az érdekes
találkozást. Hosszú levelet írt Sárospatak
Móricznak
, melyben utalt közös kapcsolataikra: apja, aki
Móricz Zsigmond
mádi
tanító, állandó olvasója Mád
Móricz
írásainak, ismeri Móricz Zsigmond
Pallagi Józsefet
, Pallagi József, ifj.
Móricz
nagybátyját, aki a környéken volt vincellér, sőt levelébe
bemásolta azt a szüleihez írt levelét is, melyben beszámolt meghiúsult
találkozásukról. A továbbiakban történelmi regény írására buzdította
Móricz Zsigmond
Móriczot
, magyar irodalmi példákra hivatkozva. Végül mindkettőjük
néprajzi érdeklőséséről írt. Móricz Zsigmond
Móricz
tervezett színdarabja nem készült el. Pataki diákokkal töltött
estéjét Pataki diákok közt című-en megjelent riportjában örökítette meg."
Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2
köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:357. A riportot lásd:
Móricz Zsigmond, "Pataki diákok közt", Az Est, 1913. febr. 6., 9.
Móricz Zsigmond
Öcsémmel
is találkozni. Örülök, hogy Édesapjával
Hegyaljai Kiss Géza
Mádon
engem is szoktak emlegetni, meg Mád
Józsi
bátyámmal. Érdekes az, amit a történeti regény írására való
kötelezettségről ír. Én az elmúlt időknek nagy hanghallgatója vagyok és
Pallagi József, ifj.
Bethlen Gáborban
látom a letűnt századok egyik legnagyobb magyarját, legmagyarabb
nagyságát. Látni akarom az embereiben a kort és megszólaltatni annak a kornak
hangját, amelyben elmélyedek. Már dereng a lelki látóhatáromon Bethlen Gábor
Bethlen Gábor
mindenképen vezérnek termett alakja. Helyenként úgy érzem: drámának
kellene lenni a róla szóló írásomnak. De benső történéseivel, érzelmi
áttüzesedettségével a regénynek is lebilincselő hősi ura lesz. Maga a nyelve is
érdekes, igen gondos tanulmányt igénylő része a megelevenedő Gábor királynak.
Lesz az írónak történelmi regénye,Bethlen Gábor
*
kedves "a
Tündérkert terve egy évtizeddel a regény megírása előtt foglalkoztatta
Móriczot
"
Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2
köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:357.
Móricz Zsigmond
Kiss Géza
, mert az író bensejében már van. Terjedelmét is látom már. Három
kötetnél alább nem adom. Rövid, itt-ott nyers, de mindenütt emberi szólásai
jellemfestők is, kortörténeti megvillanások is. Belülről én már látom
Hegyaljai Kiss Géza
Bethlen Gábort
. Érzem: fennakadás nélkül fog papírra ömleni, jobban szeretném így
írni: ércbe ömleni a nagy fejedelem fenköltségében is emberi alakja, ha egyszer
nekidűlök az ő Erdélyéről és a magyar vér legigazibb fellángolásából eredő
emberi remekműről írni. Arra a kérdésre, hogy mikor? Mikor lesz könyvvé az
írásom? egyelőre nem válaszolok, hiszen az írásom természete és tárgya hozza
magával a lelkiismeretes neki dőlést.
Bethlen Gábor
A néprajzi gyűjtésről annyit, hogy
Sebestyén Gyulával
,Sebestyén Gyula
*
a nagy folklóristával baráti viszonyban vagyok, hol ő
biztat valaminek a gyűjtésére engem, hol én őt, de nem kötöm le magam néprajzos
irodalom munkásává, hiszen én a gyűjtésemet legtöbbször mindjárt fel is
használom elbeszéléseimben, vagy abban, amit éppen írok.
Sebestyén Gyula
(1864–1946) folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti
Múzeumi könyvtárigazgató-őre, MTA[PIM]
levelező tagja.Sebestyén Gyula
Küldöm szíves és meleg üdvözletemet
Pataknak
és Sárospatak
Kiss Gézának
, az Alma Mater kiöregedett diákja
Hegyaljai Kiss Géza