Klein Stefan Isidor – Móricz Zsigmond (1913-01-15)

  január 15én  

  Igen tisztelt  ,  

    úr szives volt nekem a Duffla Pofon-nak  egy példányát kölcsön adni és igy – ha a Kvitt -c. darabot e hét végéig megkapom, a két kis darabot a jövő hét végén   úrnak átadhatom. Szeretném a négy darabot

[törölt]

«

[...]

[hiányzó szövegrész]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: szó

»

egy nagy színházi ügynökségnek – talán a „Drei Masken Verlag[PIM]” –nak átadni, – ez a darabokat majd a többi színháznál is elhelyezné. – A regényt  természetesen csak nagy és előkelő kiadócégnek adom –

úgyszintén

[bizonytalan olvasat]

a novellakötetet. Talán sikerül nekem a regény kiadására a „Rütten & Löning[PIM]” céget rábirni. Ez sokkal előkelőbb cég mint az Österheld[PIM]. – A regény sokkal jobb, sem hogy valamelyik napilap leközölje. Azonban meg fogom probálni két nagy németországi napilapnál, melytől ígéretem van, hogy tőlem regényforditást kapnak. – A német kiadók, oly munkáért, mely más valahol megjelent. – kevesebbet fizetnek. – Nem hiszem, hogy   a regényt el tudja helyezni; alig van valamire való ujsága és mivel a rossz fordítások miatt irodalmi körökben állandóan támadják – valószinüleg ezeket is vesziteni. Joggal támadják, nem pedig

[törölt]

« azért »

– amint Magyarországon hiresztelik – a konkurencia miatt. Emellett az is szól, hogy a legtöbb magyar könyve olyan kiadónál megjelenik, akinek a kiadás költségeit meg kell térítenie (Konegen, Ladyschnikov[PIM], Grethlein[PIM].)  

  Mellékelve küldöm Önnek a „der Strom[PIM]”nak és a Sonntagszeitnak egy-egy példányát, a „Strom”   „Rembrandt ” c. novelláját az én fordításomban, a „Zeit” (honorárium 10 korona)   valamelyik fordítója fordításában tartalmazza: azt hiszem, ha e két fordítást összehasonlítja, ugy fogja találni, hogy   a magyar iróknak sokkal többet árt, mint használ. Jobb volna, a magyar irókat tompa szekercével agyonvágni, mint így fordítani. –  

 

Más

[bizonytalan olvasat]

derék új

[bizonytalan olvasat]

elbeszélését lefordítottam, és megjelenésüket napról-napra várom. Mivel szép elbeszéléseit sajnálom a „Zeit”-nak vagy hasonló ujságoknak oda adni, a dolog kicsit lassan megy, de a kötet megjelenése után majd minden máskép lesz és nagyobb honoráriumokat is fogunk kapni.  

  Ha jön, kérem sziveskedjék nekem majd egy-két előbb írni. Már előre is nagyon örülök, hogy szerencsém lesz Önnel személyesen megismerkedni  

  Kiváló tisztelettel  

  készséges szolgája  

   

  III. Hohlweggasse 42. I. 3.