2
Hohó! Mozdul ám a karom, mozdul ám!
S tréfásan lépni is tudok. Igy:
Egy, kettő; egy, kettő. Csecse....
Most nincs levél a fán.
Mert, tetszik tudni, ősz van,
S ilyenkor éhes és nyavalyog a szél,
S az ucca leng, leng, mint a kötél
S fuldoklik a föld a paloták alatt.
Döglődik a föld a paloták alatt!
S a drága drága pici emberek
Odalent vizbe járnak
S elébeijednek a halálnak!
És ez mind semmi! Ez mind semmi!
Ezt mind el kell viselni,
Mint komisz fódozott gunyáját
Kótyára hulló testem!
