
A FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG MÁSODIK HANGVERSENYE
I. OBJEKTIV KRITIKA
És összeültek a harmonia szeretői és muzsikáltak egy szomorú
márványteremben, síró lelkü embereknek, gondtalan gyermekeknek és
katonáknak.
Először egy
Beethoven Lajos
nevű komponista lelkéből idéztek. Egy preludiumát hozták, melynek
3-as számú Leonora ouvertur a jelzése. Komor és nyugodt akcentusok az
elmélyülésig szállnak alá, ott eljutnak a megismerés határáig, ütköznek a
végtelennel, mely felborítja őket és kivetíti a Mindenség árjába. A hangok
most napfényben fürödnek, a komponista szemlélődik és vár valami égi
üzenetet, a Nap mindjobban felszívja a fénylő hangszálakat, már alíg hallani
őket. A komponista vár az emberiség börtönében, nagy nyugalmak és szent
bizakodások szállják meg, az égi üzenet megérkezik, először csak távolról
hallani, aztán közelebbről. A börtön megvilágosodik, a komponista
felülkerekedett a földi fájdalmakon, hősiesség ritmusai szállnak felénk és
úgy érezzük, hogy egy csomó bűnünktől szabadultunk meg. A szellemidéző
hangászok fantáziája nem tudta mindig nyomon követni az idézettet, gyengének
érezhették magukat, mikor a mélységekbe kellett leszállniok és a hősi páncél
rozzant volt, mikor a hősiesség vértezetében kellett felmagasztosulni. Pedig
a főbűvész át volt szellemülve... Ettől a szerzőtől hoztak még valamit, egy
dalt, a melyet zenekar kísér. Egy nő énekelte tisztán és erőtlenül egy ifju
szüzi erotikáját, mely a távollevő kedvesnek szólt és egy hangszerelő
hangszerelte nőiesen ezt a férfierotikát, a melyet alkotója tömören képzelt
el zongorára és egy éneklő ifju ajkára. Noha a kürtök olyan viszonylatokban
szólaltak meg, mint az előbbi zeneműben, de mindig ugyanazokban a
viszonylatokban.
Hivatkozott személy [VIAF]
Aztán még három másik művet szólaltattak meg feltünően kevés
elismerés mellett.
Goldmark Károlynak
egy
zenetréfáját, mely a világfájdalmak hangnemében iródott meg. De míg ez a –
úgylátszik – harmónikus lélek a formák kiépitettségével hidalta át ezt az
ellentétet, addig egy Hivatkozott személy [VIAF]
Strauss Richárd
nevű
zeneszerző egy gigászi meredek szélére vezeti a hallgatót és azt mondja: Ti
mindig egy meredek szélén hányjátok bukfenceiteket, vigyázzatok, mert a
mélységbe zuhantok. Lám ez az én Till Eulenspieglem nem zuhant a mélységbe,
ügyes fíckó volt ő, érdemes róla példálódzni. És mikor ezt a művet a
hangászok eljátszották, a Brahms-szimfónia [VIAF]szánalmas erőlködésnek és gyermekdadogásnak tűnt már
fel, az embereket sem érdekelte többé ennek a tanult, jegesszívű embernek az
örökös nagyvonalúság felé lendülő páthosza, pedig a második tételben nemcsak
a vonalakból, hanem a jeges szivéből is adott nekünk valamit. Igaz, hogy
mire a szivünkbe zártuk volna, már elolvadt és víz lett belőle.
Hivatkozott személy [VIAF]

I. SZUBJEKTIV KRITIKA
A filharmonikusok második hangversenye békeidőben zenei
eseménnyé nőtte volna ki magát, most a háború alatt csak eredményes kísérlet
maradt. De
Kerner
azért így is megmutatta,
hogyha van valami, ami őt a hétköznapok fáradtságából kizökkenti, úgy ő
nagyobbszabású ember tud lenni akár Hivatkozott személy [PIM]
Lőwénél
is.
Hivatkozott személy [VIAF]
A Leonora nyitányt eddig legszebben
Ballingtól
hallottuk, ám a „nyitányok nyitánya“
bevezetését csak Hivatkozott személy [VIAF]
Kerner
hozta ki ez
estén úgy, a hogy azt Hivatkozott személy [PIM]
Beethoven
elgondolta. A hol
azonban a szerző temperamentuma sem találkozik ennek a nagy darab embernek a
lendületével, ott a legvariáltabb értékű egyenetlenségek fognak kijönni.
Egyet csodálok Hivatkozott személy [VIAF]
Kernernél
: hogy a kürtöseit még
sem tette el láb alól (a Hivatkozott személy [PIM]
Brahms
szimfoniában is úgy
működtek, mintha repedt fázekakat kongatnának), a hires fuvola futamok most
sem sikerültek, meg aztán az elnök ur nem vette észre, hogy a kontrabass
általában mily gyenge volt a Leonorában.
Hivatkozott személy [VIAF]
A Till Eulenspiegelt, ezt a beszélő hangszínorgiát, melyhez
fogható fölényes munkát egyet ismerek még és ez a
Bartók Béla
I. Suitje, – csak maga Hivatkozott személy [VIAF]
Strauss
dirigálja jobban Hivatkozott személy [VIAF]
Kernernél
. A Hivatkozott személy [PIM]
Goldmark
Scherzo tökéletes volt, a Hivatkozott személy [VIAF]
Brahms
IV. Szimfoniájának csak a második
tétele figyelemreméltó tartalomban és elöadásban, szóval a műélvezet nem
volt mindig zavartalan.
Hivatkozott személy [VIAF]
III. METAKRITIKA
Beethoven
, a mennyei boldogságot, emberek
ölelkezését és az üdvök-üdvösségét jelenti, Hivatkozott személy [VIAF]
Strauss Richárd
egy hatalmas várat, melynek ablakai a
jövő piros boldogságába néznek, Hivatkozott személy [VIAF]
Goldmarck
, az
örök tavasz, Hivatkozott személy [VIAF]
Brahms
az örök tél,
Hivatkozott személy [VIAF]
Kerner
a lelkével élvezi a muzsikát és igy az idegeivel sem szuggerálhat
idegembereknek, a budapesti közönségnél utálatosabb konzertpublikum nincs a
világon, a Vigadó nagyterme nagyon szomorú egy hely, a zenekritikus az első
részben ugy tett, mintha semmit soha még nem hallott volna, a második
részben, mintha mindent hallott volna és itt, mintha minden földi hiúságot
megértene...
Hivatkozott személy [PIM]
Szitár
Endre
Szerző ???