Kiss József – Braun Sándor (k.n.)


facsimile

Kedves Sándorkám! Egy uj plajbászt hegyeztem
meg a te tiszteletedre. Ha az ócska embert is
úgy lehetne megujítani, hogy frissen fogjon,
mindjárt elmennék Pozsonyba, hogy rendbe
hozzalak, de még inkább, hogy te hozzál
rendbe engemet, mert én rosz
 [!]
[sic!]
bőrbe vagyok.
Érelmeszesedés a szó legkomiszabb értelmében.
Erős szívnyomás, fájás a bordámban, örökös
krákogás; szorongás. Alles was gut und
teuer ist. Amire te hazajösz
 [!]
[sic!]
, én már kiszen¬
vedtem. Mindjárt ki fogják adni hátra¬
hagyott verseimet és én még csak egy pél¬
dányt sem dédicalhatok neked. Szándé¬
komban volt Pozsonyba elmenni utánad,
de miután ott is rosz
 [!]
[sic!]
az idő, nincs értelme.
Tisztelem Schlesingeréket. Régi hűséggel  

Kiss  

(Népszínház
u.
[rövidítés]
22