1796ik esztendőben írtam ezen, gyermekeim neveléséről való írásomat, nemcsak oly
céllal, hogy jövendőbeli gyermekeim nevelőjének mint
sinórmértéket által adjak, hanem oly céllal is, hogy nékem
sinórmértékül szolgálván, ahhoz alkalmaztassam fiaim
nevelését, és ugyanazért két exemplárban le is irattam, az egyik
exemplárjátsinórmértékül tartsa, ha pedig az Isteni végzés úgy akarná,
hogy feleségemet magam előtt elbocsássam és magam is tökéletes felnevelések előtt
meghaljak, úgy akárkire bizattassék is gyermekeim további nevelése, ezen lepecsételt
írást felbontsa, és ezt a fiaim nevelésekben oly szoros
sinórmértéknek tartsa, hogy attól egy hajszálnyira sem
távozzék.
[szerkesztői feloldás]
z[szerkesztői feloldás]
z*
feljebb írt Szabó Uram őkegyelménekpéldányát
*
által is adtam, a második
exemplárja alá pedig ezeket írván nevezetesebb írásaim közé bétettem, melyben a
célom ez: mivel senki is a maga életének napjait meg nem számlálhatja, és így én is
bizonyoson nem tudhatom, hogy gyermekeim nevelésének tökéletes bévégzését
megérhetem-é vagy nem, azért ha addig meg tanálnék halni, és a feleségemet magam
után özvegyi állapotban hagynám, úgy ő, aki ezen hagyott plánumomat tudja, ezen
írásomat felbontván, azt halálom után is a fiaim nevelésében
Szabó
Andrásról és nevelői működéséről – Fábri Anna: Arany idők. Eszmék és
emberek Teleki László neveltetésében, Kortárs Kiadó, Budapest, 2022, 40-46., 50-56.
[szerkesztői feloldás]
z[szerkesztői feloldás]
zMivel pedig mindazonáltal könnyen megtörténhetnék, hogy ezután vagy valami
környülállásra nézve vagy valamit hozzátenni vagy belőle elvenni vagy pedig benne
változtatni szükségesnek tartanám, azzal azért annak megtételére ezen
jusst
*
csupáncsak magamnak tartom fenn. Melyet magam is csak
igen nagy okra való nézve fogok megtenni, mert ezek nem egynéhány hónapnak hirtelen
való gondolatai, hanem sok esztendőknek gyakori megfontolásainak következései.
jogot
Írtam pedig ezeket oly ép elmével, oly csendes lelkiismerettel, mint amilyennel
valaha Istenem előtt megjelenni kívánok.
Hogyha pedig az én Istenemnek tetszik az én életemet addig nyújtani, amíg
gyermekeinek neveléseket bévégezhettem, úgy ezen írás bépecsételve fog állni halálom
napjáig, akkor pedig fiaim felbontván megláthatják ebből mindjárt, hogy én az ő
neveléseket mely nagy igyekezettel és előre való gondolkodással folytattam, és mely
nagy előre való készülettel igyekeztem jó móddal elrendelni, és talán ennél fogva
tőlük
*
meg fogom érdemleni azt, hogy egy
háládatos sohajtással mondják azt rólam: Nyugodjatok csendesen,
áldott jó Atyánknak porai.
az eredetiben tőllek
Ebben a történetben azért még utoljára Tihozzátok szólok, fiaim, akik életben fogtok
lenni, mikor ezen írásomat felbontjátok. Éltem annyi időt, amennyit Isten nékem
kirendelt. Éltem, de csak értetek éltem. Tartsátok meg ezen intéseimet becsületben
és ha még az akkori környülállásokra nézve gyermekeitek körül hasznokat vehetitek
ezen írásomnak, vegyétek, ha pedig jobbat tudtok gondolni, jobbat gondoljatok, de
mindég csak azt tartsátok magatok előtt, hogy akármely atyának is főbb vigasztalása
csak a lehet, hogyha maga után az emberiségnek jó
embertársakat, a vallásnak jó keresztényeket, a hazának jó hazafiakat hagy maga
után. Réám nézve pedig, aki akkor már meg fogok szűnni lenni és evilági életem egy
jobb élettel már felcseréltem, valljátok meg azt, hogy réátok nézve nem ok nélkül
éltem.
[szerkesztői feloldás]
zMivel pedig mindeddig nincs okom attól félni, hogy köztetek háládatlan rossz fiú fog
lenni, azért történhető rossz és háládatlan fiaimhoz nem is intézem beszédemet,
hanem ha ugyan csak reménységemen kívül olyan fiam is tanálkozna, aki vagy nem
szeretne éngem, vagy éppen meg is vetne, vagy hozzám háládatossággal nem
viseltetnék, vagy pedig végre, ezen lépéseimet megvetéssel viszontagolná, úgy sem
átkozódom ellene, és minden áldások feltámadna, mivel bajosan maradhat el, úgy azt kívánom,
hogy az őtet kétségbe ne juttassa. Rólam pedig el lehet hitetve, hogy valamint a
halálom után az én Istenem előtt az ő megtéréséért esedezni fogok, úgy, ha megtér,
szívesen engedek, sőt, ha meg tudhatom, akkor az én Istenemet arra fogom kérni, hogy
az utolsó napon ez az ő kárára mérőserpenyőjébe éppen semmit
se nyomjon.
*
között azt a legnagyobb áldást kívánom néki, benne soha az a féreg
fel nem támadjon, amely a rossz cselekedeteknek következése szokott lenni. Ha pedig
eaz eredetiben: áldozatok – nyilvánvalóan
elírás
[szerkesztői feloldás]
z[szerkesztői feloldás]
n