1ső szakasz
Egészségtelen testben az elmebéli tehetségek is vagy éppen nem dolgoz¬
hatnak, agy sokkal gyengébben amint kellene, azért azt tartom,
hogy ez mintegy basyssa
*
a nevelésnek. Egészségtelen testnek
pedig bázisa, alapzata
nemcsak azt nevezem, mikor valóságos nyavalya éri el az embert,
hanem azt is mikor az elevenség úgy nem conserváltatik,
*
hogy
a tudo¬ nem őríztetik meg
mányoknak könnyű elfogadására alkalmatos legyen, ugyanis az
elsőt az Isten immediate
*
adhatja, a
másodikat az ember Isten közvetlenül
segedelme által maga tulajdon munkájával elősegélheti. Tegye
meg akárki is a próbát két gyermek között: az egyik legyen egy
maga frissességében és épségében conservált
*
a másik egy elpu¬ megtartott
hult, ellágyult gyermek, és merem állítani, hogy egyforma
nevelés és tanítás mellett is a profectusaik
*
oly
proportióvalelőmeneteleik
*
arányossággal
fognak egymáshoz lenni, ahogy a test vigorának quadratumai
vagynak,
*
melyet számmal is így
tehetek ki: az egyik test vigorának a test erejének négyzetei vannak
a quantitása
*
legyen 3,
a másiknak 2. A profectusokmennyisége
*
bizonyoson az előmenetelük, vagyis teljesítményeik
nem olyan proportióval
*
lesznek, amint a 3 vagyon a 2-höz, ha¬ arányosággal
nem amint a 9 a 4-hez, valamint továbbá az egynek quadrá¬
tuma
*
csak egy, a
fractiónaknégyzete
*
pedig mindenkor kisebb, úgy a leg¬ törtnek
kisebb grádusából
*
az elevenségnek soha sem lehet elemelkedni, fokából
az elevenségnek pedig azon még kisebb grádusából
*
, amelyben egy fokából
kis butaság vagyon elegyítve, az emelés által az ember
mindenkor lejjebb száll.
Az elevenség fogyatkozásai közzé számlálom az olyan félszegsége¬
ket
*
, amelyek az embert alkalmatlanná teszik a
tiszta ideáknakfogyatékosságokat
*
fogalmaknak
elfogadására. A félszegség
*
ezért először vagy olyan, amelyet a fogyatékosság
gyermek magával hoz e világra, vagy olyan, amelyet azután
szerez, másodszor, amelyet azután szerez, az vagy olyan, amely¬
nek influxusa
*
vagyon az
elmebéli tehetségekre, vagy pedig befolyása
olyan, amely csak a testet díszteleníti. Az első félszegségnek
*
ne¬ fogyatékosságnak
méről az ember nem tehet, a második nem sokat árt, a harma¬
dik az, amely ártalmas, ugyancsak mind a két utolsót egy jó taní¬
tónak a maga tanítványaiban kerültetni kell, mert, ha nem egy¬
mértékben is, mégis mind a kettő árthat. Igaz ugyan, hogy¬
sokan azt állítják, hogy a görbehátúakban közönségesen az
elmebéli tehetségek nagyobb mértékben tanáltatnak, de ezt
valamint közönségesen nem lehet mondani, úgy ezen observátió
*
megfigyelés,
észrevétel
mellett is akármely szüléknek nem kedves környülállás
*
, és ha
körülmény, helyzet
a feljebb említett tapasztalás igaznak látszik is némelykor lenni,
nem azért igaz, hogy görbehátúak, hanem azért, hogy látván, hogy
[szerkesztői feloldás]
acultivátiót
*
adnak, melyet talán más, kedvesebb utakon
is kiműletést
el lehet érni.
Erre nézve azért elkerülhetetlenül szükséges a jó tanítónak
arra különösön vigyázni, hogy a gyermekek keze alatt egész¬
ségtelenek, csonkák és bénák ne légyenek, mely tárgyra nézve
azért minden tanítónak e következendő punctumokat
*
ajánl¬ pontokat
hatom. 1ső Hogy a gyermekek diaetájára
*
vigyázzon, ti. hogy ételben való
rendtartására
annyit egyenek, amennyi a testnek táplálására, és erejek¬
nek fenntartására kívántaték.
2ik Minden megterheltséget, amely ételtől származik, el kell
kerülni, mert az nemcsak hogy akkor mindjárt néhány
órát elvesztet a gyermekkel aszerént a régi példabeszéd
szerént: Plenus venter non studet libenter
*
, hanem azután Tele has nem tanul szívesen
is rossz következései által egynéhány hónapokig alkalmat¬
lanságot szerezhessen.
ez ugyan az aetashoz
*
képest változik, mindazonáltal igaznak életkorhoz
marad az, hogy az igen kemény emésztő ételek mindenkor árthat¬
nak. Nem célom ezzel azt állítani, hogy az ember a gyermeket igen
gyenge ételekhez szoktassa, mert ez az egészséget nemhogy előse¬
géllené, sőt világoson árt nékie, hanem valamint mindenekben
a moderátiót
*
ajánlhatom, úgy ebben is azt jovasolhatom,
hogy¬ mértéktartást
a kemény emésztő ételeket úgy adja az ember a gyermekeknek,
hogy azoknak megemésztésekhez ugyan hozzá szokjon a gyomra,
de erősen meg ne terhelődjék véllek.
4rto
*
Az egészségnek
fenntartására nincs bizonyosabb mód az quarto, vagyis: negyedik
illendő kommotiónál mozgásnál, melyre nézve annak végben vitelére
a gyermekek körül mikor csak lehet felette szükségesnek tartom,
mert ez a testet erősíti, az elmét elveníti, de
5to
*
éppen úgy
improbálomquinto, vagyis: ötödik
*
az erőltetett és erő felett való
comm¬helytelenítem
*
mozgást
otiót
*
, mert ez az ember testének erejét elfogyasztván, még
vesze¬ mozgást
delmes is lehet. Úgy
6to
*
Szükséges a
commotiónaksexto, vagyis: hatodik
*
idejét is megválasztani, mert va¬ mozgásnak
lamint a mindjárt ebéd után való commotió ártalmas, úgy a
mindjárt ebéd előtt való is veszedelmes.
7o
*
Ugyanebből következik az
is, hogy a nagy commotiókseptimo, vagyis: hetedik
*
után vagy mozgások, itt esetleg: sportok
enni, vagy innya veszedelmes, kivált ezek után hideg italok¬
kal élni némelykor halálos is lehet.
8vo
*
Az egészségnek
fenntartására igen megkívántatik a tiszta¬ octavo, vagyis: nyolcadik
ság is, mely, ha nem is egészen morális, de legalább semimorális
*
ha nem is
teljesen, fele részben mégis csak erkölcsi erény
virtus
*
,
erre nézve:
ha nem is teljesen, fele részben mégis csak erkölcsi erény
9o
*
A gyakori főnek, kéznek,
lábnak mosása igen szükséges nono, vagyis: kilencedik
nem mondom én azt, hogy a sidók módjára a mosdásból
az ember vallás articulusát
*
csináljon, hanem hogy a
gyerme¬ kb. vallási előírást
kek testének azon részét mindég tisztába tartsa. Ebből követ¬
kezik is
10mo
*
Hogy igen hasznos
a gyermekeknek nyárban való gyakori meg¬ decimo, vagyis tizedik
feredése, sőt mikor ennek ideje eltelik is, és ha a gyermekek
kiállhatják, az egész testeknek
*
hideg vízzel való megmoso¬
testüknek
gattatása sokak körül méltán ajánltathatik, ez ugyan olyan
mód, amelyet közönségesen minden gyermekekre nézve aján¬
lani nemigen lehet, mert ebbe
[szerkesztői feloldás]
ntól és természeti complexiójától
*
.
kb. testi adottságaitól
11o
*
Elkerülhetetlen dolog erre nézve a szájnak és a fogaknak undecimo, vagyis: tizenegyedik
szorgalmatos kimosása, mert ez egyfelől a fogakat conser¬
*
épségben
tartja
válja
*
, másfelől a szájat minden bűszhödéstől
megtartja, épségben tartja
és végre a kisebb gyermekeket az aphta
*
nevű nyavalyᬠkis,
fehéres színű, fekélyes folt a száj nyálkahártyáján
tól, mely némelykor halált is húz maga után, megoltalmaz¬
za.
12o
*
A szemnek
vízzel való kimosása kivált a tanuló gyerme¬ duodecimo, vagyis: tizenkettedik
keknek igen hasznos.
13o
*
A
fejérnéműnek gyakori változtatása magábatertio decimo, vagyis: tizenharmadik
[szerkesztői feloldás]
n*
vagyis:
illemszabály
mosság regulája
*
, de egyébként is szükségesképpen
megkí¬ vagyis: illemszabály
vántatik az egészség conservátiójára
*
.
fenntartására
14to
*
Közönségesenquarto decimo vagyis: tizennegyedik
*
semmit inkább nem ajánlhatok, mint,
kivált általánosságban
amíg a gyermekek kisebbek, mindennek renddel való té¬
telét, mert ha egyszer az ember a rendet kiszabta, könnyű
osztán folytatni, de könnyű réá is inspiciálni
*
.
felügyelni
15to
*
Igen
helyesnek tartom azért, hogy a gyermekek a magok quinto decimo vagyis tizenötödik
idejekben lefeküdjenek és magok idejekben felkeljenek, de
kivált az alvásokban
*
szükséges arra vigyázni, hogy se alvásukban
igen keveset, se igen sokat ne aludjanak, mert valamint az
első az erőt fogyasztja, úgy a másik az elmét tompít¬
ja.
16to
*
Az
ágyakrasexto decimo, vagyis: tizenhatodik
*
is a gyermekeknek erősen kell vigyázni, mert
ágyaikra
az igen lágy ágy világosan ártalmas; de az ágy megvetésének
a módjától is sok függ, mert ha a fejével igen lefekszik a gyer¬
mek, a vér a fejét eljárja, ha igen fel, a szükséges circulátiót
*
akadᬠkeringést
lyoztatja. A takarójának sem kell igen melegnek lenni, mert ha
valahogy felfedi magát
*
éjszaka,
amint erre nem lehet minden¬ kitakarózik
kor vigyázni, könnyen nyavalya lehet a következése, úgy:
17o
*
és
utoljára A hidegnek és melegnek elszenvedésére is
egyformán septimo decimo, vagyis: tizenhetedik
kell szoktatni a gyermekeket, azért valamint egyfelől az egész
köntösének mindég moderált
*
melegűnek kell lenni, úgy más¬ mérsékelt
felől az aër
*
viszontagságainak szenvedésétől nem igen kell ol¬ levegő
talmazni. Lock
*
ugyan a maga munkájábaLOCKE, John (1632–1704) nagyhatású angol filozófus, orvos és
politikus. Az empirista ismeretelméleti álláspont, másfelől pedig a nem
demokratikus, ugyanakkor szigorúan korlátozott monarchikus kormányzás híve.
Hosszabb ideig élt nevelőként (és orvosként) egy befolyásos angol arisztokrata
házában, akinek támogatásával később jelentős állami hivatal(oka)t töltött be.
Teleki László, a Tanácsadás írója itt Some Thoughts concerning Education (Néhány
gondolat a nevelésről) című könyvére hivatkozik, amelyben egy baráti család
gyermekeinek fizikai, erkölcsi és értelmi neveléséhez adott, tematikusan
rendszerezett gyakorlatias tanácsait és elvi megfontolásait adta közre. A mű
Európa szerte elismerést keltett és rendkívüli hatással lett a következő
évszázad gazdag és új szellemű pedagógiai irodalmára, valamint nevelési
gyakorlatára. Mint a Tanácsadás számos helyéből kitetszik, közvetve és
közvetlenül Teleki Lászlóra is. Locke könyve (legalábbis egyes részletei)
1771-től már magyarul is olvashatóak voltak borosjenői gróf Székely Ádám
fordításában.
[szerkesztői feloldás]
n*
előírásokat
gulákat
*
ád a gyermekek testének megerősítésére, de
ezek valamint előírásokat
nagyobbára erőltetett módok, úgy, ha igen gyenge korokban vélek
el nem kezdik, későbbre megpróbálni veszedelem nélkül nem igen le¬
het. Ugyan csak ezekre nézve is jó a Lock munkáját figyelmetes¬
séggel megolvasni.
Eddig csak arról szólottam, hogy kell ép testet megtartani,
mármost arról is szólok, hogy kelljen a félszegségeket
*
az ép testben itt: maradandó
sérüléseket
elkerülni; azért hát némely ez iránt való observátióimat
*
ezekbe észrevételeimet
a punctumokba
*
foglalom bé.
pontokba
1o Minden mód nélkül való ugrást, minden erő felett való ne¬
hézségnek felemelését szorgalmatoson el kell kerülni. Nem állatom
*
állítom
ugyan én ezzel azt, hogy az ember a lovaglást, fechtirozást
*
és
vol¬vívást
*
voltizsálást, vagyis lóháton végzett egyensúlygyakorlatokat
tierozást
*
a gyermekkel elkerültesse, mert ez a gyermeket
erősíti, voltizsálást, vagyis lóháton végzett
egyensúlygyakorlatokat
hanem csak azt ajánlom, hogy ennek minden részei az aetashoz
*
és az életkorhoz
a test complexiójához
*
alkalmaztatva legyenek.
testi adottságokhoz
2do Mivel a gyermek gyakran esik, és az esésből sok rosszak kö¬
vetkezhetnek, azért a gyermeket az esésre kell tanítani, ti. arra
kell szoktatni, hogy mindjárt a kezét maga elejébe vesse, melynek
nagy korában is hasznát veszi.
3tio A gyermeknek mindazokat az eszközöket, amelyekkel még élni nem
tud, vagy amelyekkel még nem bír, és amelyek félszegséget
*
okoz¬ maradandó sérüléseket,
fogyatékosságot
hatnának meg kell tiltani, úm. kisebb korában kést, ollót, villát,
nagyobb korában kapát, fejszét, csákánt, kardot, puskát sat. A két
utolsóra nézve azon kell igyekezni hogy tőle ne féljen, és azért vala¬
hányszor
[szerkesztői feloldás]
valaki4to Mivel a sántaság leggyakrabban a csizmának, és egyéb
lábbelinek szűk volta miatt szokott esni, azért szükségesnek
tartom, hogy azokra vigyázás legyen, nehogy azok szűkök
legyenek, mert ez magában is az egészséget conserválja
*
, és
megtartja
egyébként is sok veszedelemtől menti meg a gyermeket.
5to Illő arra is vigyázni, hogy a gyermek se ebéd alatt, se az írás
mellett görbén nem üljön, egyéként is görbén nem tartsa magát,
mert e
[szerkesztői feloldás]
z*
hoz elő a testben.
torzulást
6to A gyermeknevelőnek arra is igen kell vigyázni, hogy a
gyermekeket olyanokkal nem büntesse, melyekből félszegségek
*
maradandó
sérülések
következhetnének. De ez magában is kegyetlenség lévén, jól
gondolkozó tanítónak nem kell emlegetni, melyet én is csak azért
teszek meg, hogy ez alá a rubrica alá
*
való.
ebbe a rovatba
Még hátra volna ezen nevelésből az a környülállás
*
is, helyzet
hogy mikor a gyermek beteg, mire kelljen vigyázni, de ezt a
betegségnek neme választja el, és a szokott diaetetica regulákon
*
helyes
életmódra vonatkozó előírásokon
kívül a doctorok is igen megmondják; azért erre nézve annál
bizonyosabb regulát
*
nem adhatok, hanem hogy az ember előírást
a gyermekkel minden tekintetre nézés nélkül a gyógyitó or¬
vostól adott regulákat ad amussym observáltassa
*
. az orvosi utasításokat
pontosan alkalmaztassa
Távol legyen tőlem, mintha én az én gyermekeim nevelőjétől
azt kívánnám, hogy ő mindezekre az apróságokra mindég
maga unszolja a gyermekeket, hanem azt talám méltán megkí¬
vánhatom, hogy ő arra vigyázzon, hogy a körülöttek való
szolgálat, amennyiben szolgálatot involvál
*
,
véghezvitessék; foglal magába
amennyibe
[szerkesztői feloldás]
ngaznak marad: mens sana in corpore sano
*
.
ép lélek, ép testben; ismert változatban: Ép testben ép
lélek
Ezen nevelés részire azért e következendőket ajánlom Szabó Uramnak.
1o Hogy valamely universitásba diaeteticát
*
hallgasson, mégpedig nem¬ helyes életmód
tudományát
csak a gyermekekét, hanem a megnőtt emberekét, s kivált a suhon¬
cár ifjacskákét, mert úgyis, ha a fiaimat végig akarja nevelni, nem¬
csak mint gyermekekre, hanem mint ifjakra is fog inspiciálni
*
.
Azon¬ felügyelni
ba
[szerkesztői feloldás]
nregulák
*
mellett, a
moralitásrarendszabályok
*
való tekinteten kívül, melyről a¬ erkölcsösségre
lább szólok, sok diaeteticai observálni való regulák
*
fognak lenni, helyes életmódbeli, betartandó
rendszabályok
amelyeket azon tudományba bővön elé szoktak adni, és amelyek¬
ről még itten önként hallgatok.
2do Pro experimentia
*
jó lesz olyan
tudós paedagogusokkal, akik tapasztalatért
nem csak a
[szerkesztői feloldás]
d*
a világ előtt
azoknak nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is
találtattak, megesmérkedni, és módjokat
*
megvizsgálván, a kb.
eljárásaikat, vagyis pedagógiai gyakorlatukat
mit abban jónak tanál, magának feljegyezni, szóval az
esmeretségnek úgy hasznát venni, hogy vélekedéseket
*
is ve¬ véleményüket,
gondolataikat
hesse. Ilyen érdemes embernek tartom Feder urat
*
, de gondolom FEDER, Johann Georg Heinrich (1740–1821) a német populárfilozófia
jelentős alakjainak egyike, pályáját nevelőként és tanárként kezdte, ismertségét
népszerű pedagógiai munkája, a Rousseau Emiljére reflektáló, Der Neue Emil (Az
új Emil) alapozta meg. 1768-ban meghívást kapott a göttingeni Georgia Augusta
egyetemre, ahol csakhamar a legnépszerűbb bölcsészprofesszorok egyike lett.
Filozófia tankönyvei nemcsak hazai földön juttatták tekintélyhez, hanem az
osztrák birodalomban is. Mindemellett széles körű tudománynépszerűsítő munkát
végzett, sok száz recenziót, „korszerű” tudományos témákat taglaló cikket írt.
1798-ben elhagyta Göttingent s állami szolgálatba lépett. Először a nemesi ifjak
számára alapított hannoveri királyi nevelőintézet (Pageninstitut) igazgatói
székét foglalta el, majd 1802-ben ugyanitt udvari könyvtárossá is
kinevezték.
fennlétibe
[szerkesztői feloldás]
n*
többekre is fog
akadni.
külföldön létébén
3tio Vagynak még híres közönséges nevelő házak is Németor¬
szágban, úm. Gotában, Vájmárban, Stutgárdban
*
,
ilyen a Gotha, Weimar, Suttgart
Bazedoé
*
is, jó lesz azért, ha valamelyiknek ezek
közül megnézé¬ BASEDOW, Johann Bernhard (1723–1790) a
német filantrópista pedagógiai mozgalom elindítója és kiemelkedő alakja. Több
éves tanári és nevelői múltat tudva maga mögött nyitotta meg saját, bentlakásos
nevelőintézetét, az európai hírre emelkedett dessaui Philantropinumot, amely
mintegy prototípusa lett a filantróp pedagógiai intézményeknek. Basedow (és
követői) szerint a helyes nevelés a megoldás az emberiség problémáira, s
minthogy az emberi természet eleve jó, a nevelőnek a társadalom hasznára ennek
kiteljesítésére kell törekednie.
se alkalmatosságával annak elrendelésének physicumát
*
talán: fizikai körülményeit
is megvizsgálja és kitanulja, mert ámbár ezeknek nagy részi¬
nek gyermekeim nevelésében hasznát nem lehet venni, mind¬
azonáltal tanálkozhatik olyan környülállás, melynek
gyermekeimre való alkalmaztatása által nékiek sokat
használhat.