Móricz Zsigmond – Ady Endre (1909-06-17)

    való megismerkedésének történetét az 1923-as Ady-ünnepre írt előadásában mondja el. Eszerint legelőször debreceni főiskolásként látta, majd később, 1905-ben, Az Ujság[PIM] szerkesztőségében ajánlották figyelmébe a Budapesti Naplóban[PIM] megjelent verseit, köztük A Hortobágy poétáját . Az első igazi élményt mégis a Vér és arany  című kötet jelentette, melyről elismerő hangú kritikát írt a Nyugat[PIM] 1909. június 1-ei számába.   jelen levelét nem sokkal személyes megismerkedésük után írta. Forrás: Móricz Zsigmond, "Én mámor-fejedelem", Nyugat 2 (1909): 1:530–535.; Móricz Zsigmond, "Adyról: Felolvasás az Ady-ünnepen", Nyugat 16 (1923): 2:537–541. Vö. Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:339–340.; Ady Endre, Levelezése, kiad. (I, III:) Vitályos László, (II:) Hegyi Katalin és Vitályos László, jegyz. (I–III:) Vitályos László, 3 köt., Ady Endre összes művei (Budapest: Akadémiai Kiadó–Argumentum Kiadó, 1998–2009), 2:474–475.

  1909-es, hiányosan fennmaradt naptárának bejegyzései szerint ekkor már a Harmatos rózsát  írta. Forrás: Móricz Zsigmond naptára 1909-ből, analekta, PIM Kézirattár, M. 100/3957/3.

  1909 júniusának közepén éppen átutazóban volt és között, csak néhány napot töltött , így ez a látogatás aligha valósulhatott meg.   1909-es naptárában nem szerepel róla bejegyzés. Forrás: Móricz Zsigmond naptára 1909-ből, analekta, PIM Kézirattár, M. 100/3957/3.; Bodri Ferenc, A fiatal Móricz és Esztergom, (Tatabánya: Komárom megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya és a Hazafias Népfront megyei Honismereti Bizottsága, 1984), 13.