Marton János – Móricz Zsigmond (1901-02-27)

Körülbelül (latin).

Műfaját (francia).

A   által említett élclapot nem ismerjük.

  (1879–1955) egyháztörténész, lapszerkesztő, református lelkész, teológiai tanár. Tanulmányait (1899–1903) és (1904–1905) végezte. 1905-től segédlelkész, 1907-től tanár . 1910. és 1949. között az egyháztörténeti tanszék tanára a Sárospataki Református Főiskola[PIM] teológiai akadémiáján. 1932-ben szerzett doktori fokozatot a Debreceni Egyetemen. 1921-től a Sárospataki Református Lapok főmunkatársa, 1928-tól 1948-as megszűnéséig felelős szerkesztője.   osztálytársa volt a Sárospataki Református Kollégiumban. Levelezésük alapján a gimnáziumot követően is tartották a kapcsolatot,   pedig személyesen is felkereste későbbi látogatásai során. Minden bizonnyal ő a szerzője annak a   halálára írt nekrológnak, amely a Sárospataki Református Lapok 1942. szeptember 12-i számában jelent meg (Lásd: [Marton János], "Móricz Zsigmond halála", Sárospataki Református Lapok, 1942. szept. 12., 161.). Forrás: Révai Nagy Lexikona, 21 köt. (Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, 1911–1935), 21:589.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:160.; Kováts Dániel, Móricz Zsigmond és Sárospatak (Miskolc: Felsőmagyarország Kiadó, 1994), 71, 77, 204–205.; Kováts Dániel, Újszászy Kálmán professzor hatásának összetevői, in Kováts Dániel, Sárospatak ege alatt: Esszék, tanulmányok, 363–370 (Sárospatak: Feliciter Kiadó, 2014), 364.