Móricz Dezső – Móricz Zsigmond, Holics Janka (1906-08-23)

, érzem ezt a rettenetes csapást s mégis vigasztalni próbállak benneteket. Ne sírjatok! Oszoljon meg a köny mindnyájunk között, oszoljon meg a bánat hiszen mindnyájunkat egyenlően [törölt]
« ju »
sujt az Isten hiszen ha nagyobb is a ti veszteségetek, de a fájdalom egyenlő.

Édes

Zsigám

Móricz Zsigmond

s

Jankám

Holics Janka

ne sirjatok. Bizzatok s bízzunk az Isten véghetetlen s megfoghatatlan nagyságában. Ő rendelte így, legyen így. Ő akarta, nekünk meg kell nyugodnunk benne, bárha vérző szivünk nem azt diktálja.

Édes

Testvéreim

Móricz Zsigmond és Holics Janka

ne sírjatok! Ha ott lehetnék veletek, s keblemre szoríthatnálak benneteket, de megkönnyebbülnék én is s talán szeretetemmel a ti nagy fájdalmatokat is enyhíthetném. De igy, ily nagy távolságban utközben mit tehetek? sírok s azt gondolom hogy szerető testvéri szivemből fakadt könnyeimmel ha nem segíthetek, legalább részt veszek mindnyájunk s különösen a ti fájdalmatokból.

5 percz mulva indulok tovább most már

Pestre

Budapest

, ahol talán találkozunk mert 1-éig

[...]

[hiányzó szövegrész]
Kiterjedés:
Ok: olvashatatlan
Egység: szó

leszek. Édes, édes

testvéreim

Móricz Zsigmond és Holics Janka

vigasztalódjatok, az Isten segítsen meg mindnyájunkat. Mindkettőtöket csókol sírig szerető testvéretek

Dezső

Móricz Dezső