Levél
[fejléc]
Szliács
Szliács
Mióta elváltunk s te mentél
Évivel
,Handzóné Evelin
*
én pedig jöttem ez ócska cifra bus kávéházba,
érzem, hogy senkinek semmit sem tudok megbocsátani ott
ahol te, a te érdeked forog kockán. Magam felől bizony
nem törődöm semmivel, velem tehet akárki akármit,
philosophus nyugalommal nézek el fölötte, de ha ugy
érzem, hogy téged érint a sértés, akkor sün és paprika
vagyok, mintha sohase lett volna kezemben
Móricz Zsigmond
és Móricz Zsigmond
Holics Janka
1906. július 16-tól 20-ig
Holics Janka
Janka
rokonainál, vendégeskedett. Forrás:
Móricz Zsigmond naptára
1906-ból, analekta, PIM kézirattár, M.
100/3957/2.
Holics Janka
Kant
és Kant, Immanuel
Schoppenhauer
.
Schopenhauer, Arthur
Te most mosolyogsz, csevegsz, én pedig komoran
ülök s morogva hallgatok. Előttem egy csésze értéktelen
kotyvalék s neked verik a habos kávét, a mit külömben
olyan kevéssé irigylek, a milyen szörnyen utálom ezt;
ilyen az élet.
Közben megirtam a czimet, s gyászosan hallgatom
a kasszatündér zenei kételyeit kotta másolás közben.
Méltó ellenszolgálat a sorstól az elszalasztott óra
gyönyöreért.
Nincs nekem ez életben több boldog percem, csak
a mit melletted, tested lelked közvetlen közelében
élek. Mihelyt száz lépésre vagyok töled rá nehezedik
szivemre a gond és szomoruság s megtompult aggyal
baktatok tovább az uton s az életen. De mihelyt édes
napom a te sugárövedbe érek, kiderülök én a te holdad s
derülten, széles mosollyal nézem e gyász világ
egyetemet.
Ez igy van mióta ismerlek mindig s immár joggal
következtetem hogy így is lesz mindig. Ne hagyj el édes
és ne boruljon el soha a te arcod…
Lásd már egyébb vallani valóm nincs hozzád,
csak az hogy én érted élek, neked élek, tőled élek.
Szeretlek, és szeretlek és szeretlek. Ez alapja
létemnek, reménye életemnek. Minden derü és fény és jó
érzés tőled sugárzik át rám, s meghatottan ismerem be a
magam semmiségét magamban élve, csak mint a tied, a te
embered tudok tenni, vágyni, tűrni, nem! dolgozni.
