Móricz Zsigmond – Ács Béla (1900-05-27)

  (1889–1911)   keresztapjának,   a gyermeke. Vö. Csorba Sándor, "Három kiadatlan Móricz-levél", Szabolcs-Szatmári Szemle 3 (1965): 133–137, 135. Halálának évét     szóló 1911. május 25-i levelében említi.

  (1849–1923) szatmárcsekei református lelkész,   keresztapja. Forrás: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 57, 70.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 18.; Csorba Sándor, "Három kiadatlan Móricz-levél", Szabolcs-Szatmári Szemle 3 (1965): 133–137, 133.; Tiba Zsolt, Szatmárcseke, 2005, hozzáférés: 2018.10.03,  .

  1900 tavaszán   és   küldött leveleit nem ismerjük.

Azaz: „Bolond azs a ki tebbet dalgazsik, mint amennyit musáj!” Forrás: Göre Gábor [Gárdonyi Géza], "Lyó mondások", in A Kátsa: Más szóval ebbe a könyvbe van mögirva a Katsa tzigány élete világra gyövetelétül kezdve mind a zakasztófáig, a mire rá is szógált vóna, mert tejjes egész életibe nagy kutya vót, továbbá itt vannak a búzeonyba szörzött tapasztalatok is ([Budapest]: Singer és Wolfner, [1899]).

Kátsa   irodalmi alakja, Göre Gábor bíró úr álnéven írt regényeinek, verseinek cigány szereplője. Bár   később megtagadta ez egyébként élénk humorú, délalföldi nyelvjárásban írt műveit, nekik köszönhetően tett szert országos ismertségre. Lásd: Göre Gábor [Gárdonyi Géza], A Kátsa: Más szóval ebbe a könyvbe van mögirva a Katsa tzigány élete világra gyövetelétül kezdve mind a zakasztófáig, a mire rá is szógált vóna, mert tejjes egész életibe nagy kutya vót, továbbá itt vannak a búzeonyba szörzött tapasztalatok is ([Budapest]: Singer és Wolfner, [1899]).