Móricz Zsigmond – Gulyás István (1902-09-24)

Kedves

Tanár

Gulyás István

Ur!

Tegnap délelőtt kaptam meg becses levelét.

*

Lásd

Gulyás István

Móricz Zsigmondnak

Móricz Zsigmond

szóló 1902. szeptember 22-ei levelét.

Becses és kedves az nekem, mert a régi szeretetteljes szivességet érzem belőle. Sok dolgom volt [törölt]
« most »
azonban iskolai és magán jellegű, ugy hogy csak most tudok válaszolni.

A szinügyi felvilágosítást igen köszönöm.

*

Móricz Zsigmond

feltehetően tájékoztatást kért

Gulyás Istvántól

Gulyás István

a

debreczeni

Debrecen

színházi viszonyokról. Érdeklődését a levelezéséből és munkanaplóiból ismert operettek, illetve színművek kéziratainak nagy száma is jelzi. Például a Poddy, illetve Tasziló, az aranyos, a Réjja-réja, vagy a A két czívis. Forrás: Móricz Virág, Apám regénye (Budapest: Osiris Kiadó: 2002), 33.

Makótól

Makó Lajos

*

Makó Lajos

(1854–1908) színész, színiigazgató. 1894-től

Szegeden

Szeged

,

Győrött

Győr

,

Sopronban

Sopron

,

Temesvárott

Temesvár

és

Debrecenben

Debrecen

vezetett társulatot. A korabeli napilapok cikkei alapján megállapítható, hogy

Makó Lajos

1901 őszétől, feltehetően a színházi évad kezdetétől 1904 végéig a Debreceni Színház igazgatója volt. Forrás: "A debreceni színház sorsa", Pesti Napló, 1901. szept. 10., 11.; "Vidéki szinészet", Budapesti Hirlap, 1904. okt. 6., 9.; Székely György, főszerk., Magyar Színházművészeti Lexikon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 482.

még nem kaptam választ, – lehet nem is kapta meg a levelem.

*

Móricz Zsigmond

Makó Lajosnak

Makó Lajos

írt 1902. szeptemberi levele ismeretlen.

Ugy hallottam,

Nyiregyházán

Nyíregyháza

van most,

odairtam

[szerkesztői feloldás] oda írtam

neki.

S most a levél utolsó szakaszára.

Politikai hitvallásom főirányát talán már akár sejtheti is

Tanár

Gulyás István

ur, az 1848 cz. versem után s abból a körülményből hogy a

Kossuth Lajos

emlékére alkalmi darabot irtam. De ezek nem pártok elveinek a hatása alatt keletkeztek s s azt hiszem nem is emlékeztetnek politikai programmbeszédre.

*

A fiatal

Móricz Zsigmond

ún. negyvennyolcasságáról lásd: Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 139.

Tüzetesen eddig nem igen foglalkoztam

a napi

[beszúrás]

politikával, irodalmi tanulmányaim is nagyon lefoglaltak s különösebb szükségem se volt rá. De általános szempontból, történelmi, jogi, sociologiai tanulmányok közben sokat foglalkoztam vele;

s

[beszúrás]

kedvem, sőt ugy tetszik, hivatásom is van rá, ugy hogy örömmel ragadnám meg az alkalmat, hogy belemerüljek.

Épen

[szerkesztői feloldás] Éppen

Debreczenben

Debrecen

szívesen kezdeném, mert meggyőződésem, hogy

Debreczennek

Debrecen

nagy szerepet kell betöltenie a magyar faj fejlődésében.

Igen kérem, tessék valami reálisabb válasszal örvendeztetni meg.

Sürgősen kérném, mert én itt jelenleg olyan se kint se bent való állapotban vagyok. Ha az

emberminden

[szerkesztői feloldás] ember minden

követ megmozgatna, talán ellehetne érni hogy megválasszanak erre az évre

h.

[szerkesztői feloldás] helyettes

tanárnak, – de nem szivesen mozgatnók azokat a köveket, ha csak volna valami más kint, mert – hátha a fejére esik, könnyen megeshetik, – vagy egy

az embernek

[beszúrás]

s ha megüt, – fáj. Ezt igazán privatissivime

*

Bizalmasan (német).

árulom el, s e kérdést is, hogy: "was kvántum pecuniae haberem."

*

Mennyi fizetést kapnék? (latin).

(!)

Egy

Debrecenben

Debrecen

szerkesztendő lapról már nekem tapasztalatból meritett elveim vannak.

*

Móricz Zsigmond

1900 januárjában és februárjában a Debreczeni Ellenőr[PIM] külső munkatársa volt, majd 1900. február 25-től április 15-ig a Debrecezen-Nagyváradi Értesítő című hetilapnál, illetve a Debreceni Hírlapnál is dolgozott 1900 márciusától májusáig. Forrás: Pesti Ernő, Móricz Zsigmond bibliográfia (Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1979), 127–128.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 111–112.

Ha kéne, részletesebben is szólhatnék rólok. Most csak annyit, hogy az országban sehol sincs nagyobb szükség arra, hogy ha a lap bizalmas jóbarátja akar lenni a népnek és kelendő, – akkor legyen az első sorától az utolsóig, tisztességes, becsületes, megbízható.

És én, a mennyiben felelősségem alatt állana a lap

erről kezeskedném.

Ezek után a

Tanár

Gulyás István

ur szives jóakaratát kérve s válaszát várva maradok, –

Őnagyságának

Both Zsuzsanna

kezeit csókolva, – alázatos szolgája

hű tisztelője

Móricz Zs

Móricz Zsigmond