Móricz Zsigmond – Babits Mihály (1912-10-03)

Leányfalu

1912. okt. 3.

Kedves

Mihályom

Babits Mihály

!

Pompás a magántudósokról irott cikked,

*

Babits Mihály, "Magántudósok", Nyugat 5 (1912): 2:473–478.

engem azonban erösen leföztél vele. Kerek Ferkó c.

*

Móricz Zsigmond, Kerek Ferkó (Budapest: Athenaeum, 1913).

regényemben, amelyben elsö és főtzélom vala az, hogy az életböl vett igaz anyaggal próbáljam meg az élet igaz szinét adni: egy magántudóst is bevettem. Egy Vincze nevü professzort. Azonban máig sem leltem meg egy könyvet

*

Vö. "a könyv, melynek

Móricz

Móricz Zsigmond

sem szerzőjét, sem címét nem árulta el, nyilvánvalóan nem került elő később sem, mivel a Kerek Ferkó című regényben szereplő Vincze professzor jellemzése elmaradt. Csak jelentéktelen szerepe maradt a cselekményben." Lásd: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:356.

(lehet hogy valamely selejtezésnél kidobtam, mert igen haszontalan egyébként) egy ilyen magán tudósnak "tudományos portyázásait", ebböl akartam anyaggal ellátni

*

"

Móricz

Móricz Zsigmond

ebben a levélben írói módszerének több sajátságát árulja el. Egyik, hogy ha szüksége volt rá, habozás nélkül felhasználta olvasmányait műveihez. Az itt említett példán kívül

Soltész Elemér

feljegyzéseiből tudjuk, hogy a Csipkés Komárominé című novellába szőtt prédikációtöredéket

Erdős Károly

debreceni teológiai professzornak pünkösdi beszédéből vette át, A fákyla című regényébe pedig részint szó szerint, részint átstilizálva című prédikációs kötetéből merített." Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:356.

Vincze professzor urat. De mivel az én magántudományom elég hiányos, a könyv után lusta voltam járni, – eltünt elölem az egész alak. Sok egyéb kezdetbeli alakkal s tervvel együtt. Ezt azonban szándékoztam a könyvkiadás számára "beledolgozni".

*

Móricznak

Móricz Zsigmond

ez a mondata írói gyakorlatára utal: regényei első közlése sok esetben napilapokban folytatásokban jelentek meg, például a Kerek Ferkó a Pesti Hírlapban[PIM] 1912. június 16 és október 27 között. A kötetes megjelenés előtt általában kibővítette, szinte újra írta műveit. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:356.

Lehet meg is teszem. Most már persze annál könyebben, hogy te erösen kitisztáztad a kérdést. Csak azt nem hangsulyoztad eléggé, ami nekem a legfontosabb volt: hogy a magántudós alapvonása, gerince, gyökere, hogy fütyöl az egész világra, az emberiségre, minden máskire ő maga az egész világ, amelyért érdemes dolgozni, ö maga az egyetlen, aki[törölt]
« t »
megérdemli hogy mindent tisztán lásson. Az én Vinczém is szótlan ember, csak részegen teszi meg, hogy a tudományával brilliroz. Vagyis szélesebben, azt hiszem mindenki magántudós, aki nem akar használni másoknak a tudományával. Legfeljebb imitálja azt hogy tanit:

voltaképen

[szerkesztői feloldás] voltaképpen

azért tanit mert ö az okosabb! (

Szabó Dezső

) nem azért mert ö segíteni vágyik.

*

A

Móricz

Móricz Zsigmond

számára jelentőssé vált Babits-cikkel egyidejűleg jelent meg

Szabó Dezső

Petőfi művészi fejlődése című cikke. Lásd Szabó Dezső, "Petőfi művészi fejlődése", Nyugat 5 (1912): 2:510–522. "Ha nem is csak erre a cikkre vonatkozik

Móricz

Móricz Zsigmond

utalása, nyilvánvalóan ez az alkalom is emlékezetében idézte

Szabó Dezsőt

Szabó Dezső

hasonlatához." Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:356–357.

Na

Idekinn vagyunk

Leányfaluban

Leányfalu

. Délután 2. 20 kor indul a hajó a Lánchidtól ide s reggel ¹/₂ 7-kor megy vissza

Budapest