Petőfi Sándor – Luby Zsigmond (1847-08-07)


facsimile
 
Luby Zsigmond
barátomnak
 
F. Daróczott

facsimile
 
Szatmár, aug. 7. 847.
 
Drága kedves Zsigmond barátom!
 
A tēens asszony pedig igen szépen köszönteti velem a baraczkot,
vagy is világosabban szólva: engem szólított föl, hogy
köszönjem meg helyette, a mit fölötte sajnál, hogy
maga nem teheti, de nagyon el van foglalva a trón¬
örökössel, kinek most van a szerencsétlen szeren¬
cséje, agyarat kapni, s jónak látja a születendő agyar
tiszteletére nagyszerű zenebonákat csinálni. Milyen
gyerekesek ezek a gyerekek! egy foggal is millyen zajt
ütnek... nekem van valami harminczkettő vagy hány,
még sem kiabálok; „ Ha férfi vagy, légy férfi!” mondja a
szent-iras vagy tulajdonkép én, a mi különben mindegy,
a dolog vége csak az, hogy hát köszöni a baraczkot
és csókolja az illetőket, de mindazonáltal is én sem
Erdődön sem Szatmáron nem vagyok állandóan, ha¬
nem hol itt hol ott. Tennap előtt voltam kinn s vál¬
tottam jegyet (!!!), holnap ismét kimegyek, noha kedden
Sziget felé indulunk Niskó Ráczival a nélkül hogy
tudnók, mikor jövünk vissza. Ha megkerűljük a világot,
majd tudósítalak, hogy kimehetek-e vagy sem. Addig
is nőd kezeit és a te bájos ajkacskáidat csókolván
voltam vagyok és lészek valódi, hű, igaz s több efféle
barátod
 
Petőfi Sándor