Egressy Gábor – Petőfi Sándor (1847-08-07)


facsimile
 
Pest, August. 7. 1847.
 
Barátom Sándor!
 
Intelek, hogy bizományokat legkedvesebb bará¬
todtól se vállalj el, mert ha netán ügyet¬
lenül jársz el abban, sokkal gyötrőbb mint
hogyha saját ügyed nem sükerül. Szállás
már van fogadva számodra, de nem vagyok
ebbeli eljárásommal megelégedve, mert
a’ szállás szép ugyan, de méregdrága. Közel
van hozzánk, a’ dohány utczában, Schiller-ház,
első emelet, most Kozmovszky lakik benne, a’
Marczibányi praefectusa. Három utczaszoba,
alkofen, előszoba, gazdasági konyha stb.
650 váltó forintért, mellynek negyedét mindig
előre kell fizetni. Te ugyan engem csak
500
vforintig
[rövidítés]
hatalmaztál fel, azért
hogyha eljárásomat nem helyeslended, mél¬
tán teszed. De néztünk legalább ötven szállást
a' nélkül hogy egyet is találtunk volna, melly
minden kivánatnak megfeleljen, az az:
I. hogy hozzám közel legyen, – ezt ugyan még
feláldoztuk volna a' kényelem- s olcsóságnak.
2 hogy kivül a’ miénken ne legyen, hanem befelé.
3. hogy 3 szoba legyen. 4. hogy száraz, tiszta,
’s jó levegöü
 [!]
[sic!]
legyen. 5. hogy legalább egy szoba

facsimile
 
utczára legyen. 6. hogy 500
ftnál
[rövidítés] forintnál
drágább
ne legyen. Mindezen kellékeket együtt fel¬
találnom lehetetlen vólt. Ebben az az egy
vigasztalásom van, hogy hiszen félesztendő
nem a’ világ ’s ezt csak kiállod valahogy,
és magad néhetsz más után; hanem akkor
tapasztalni fogod, hogy caeteris paribus, ez
nem drága szállás, és hogy milly óriási
feladat jó, és mégis jutányos szállást találni.
A’ sok rosz között tehát én csak a’ kevesbbé
roszat választhattam, úgy vélekedvén, hogy
menyasszonyodat Pesten, legelőször, valami
ronda, egészségtelen, sötét börtönbe nem
vezetheted azért a 60
pforint
[rövidítés] pengő forint
különb¬
ségért; az az illetöleg csak 30-ért.
Gondoltam én, hogy abból a’ Nagybányai
lakásból semmi nem lesz. Jobb is igy.
Utalványodat vettem, s’ már adattam is
reá 25
ftot
[rövidítés] forintot
, miről majd itthon számolok.
Fél év mulva bizonyosan lesz szállás üres
itt a’ Marczibányi háznál is, a' kapitányi
lakás, melly neked igen jó, és olcsó is lesz.
 
Te Sándor! Én csak akkor hiszem
el
[betoldás]
, hogy
te azt a Leányt megkapod, mikor itt Pesten
a’ szobámban vagy szállásodon látom melletted.
Azok csak azért nem eresztenek téged
oda, hogy a’ leánynak alkalma legyen

facsimile
 
másokat megismerni, – e közben irántad közö¬
nyösülni, s valakit megszeretni. Pedig
milly gyarló számitás ez ott, a’ hol
igazán szeretnek.
 
Haragudtam, hogy Kassára nem jöttél.
Hasznom nem igen nagy volt ugyan ott, mert
a’ szinházi közönség már akkor falura
ment, hanem igen jól mulattam, ’s jutalom
játékom alkalmával ismét egy igen szép
billikomot kaptam egy nehéz tálczával.
Ez már az ötödik. István herczeg septemb.
4ikére megy oda, ’s akkorra ismét ott
leszek, vagy háromszor fellépendő.
 
August. I4én adom jutalomjátékomul itt
a’ Párisi rongyszedőt. A’ czimszerepet adom,
mellyet tölem Szentpétery akar eldisputálni,
pedig Párisban is Lemaitre adja. A da¬
rab és szerepem a fr. regényiskola
remekei. Hatásra talán több mint
Don Caesar de Bazan. Ez apa-szerepszak.
Sok gyönyörü franczia darabunk van
elöadandó.
 
Jókay nem küldi nekem az Életké¬
peket; igaz, hogy, felszólitása daczára,
nem adhattam még eddig neki czikket,
mert mostanában igen el vagyok
a’ szinházzal foglalva.

facsimile
 
Az én egészségem nem a’ legjobb.
Fáradt, levertt, lankadt, életunt vagyok.
Mint irigylem a’ mezei lakást még a’
cséplőnek vagy kanásznak is! Soha
többé nem szerződöm a’ nyári hónapokra
ha koplalok is. Kivánom hogy jobb
húsban lássalak ujra, mint a’ minöben
én vagyok most.
 
Isten veled addig is. Ismeretlen
jegyesedet nőmmel együtt üdvözöljük,
téged pedig csókollak
 
hü barátod
 
Egressy Gábor