Kedves Sándorkám! Örömmel vettem és
olvastam leveledet, melyben Teplicz dicső¬
ségét mérsékelten zenged. Előre tudtam,
hogy az a panzió nem neked való kocsma.
Egyszer én is próbáltam, de csak egyetlen
egyszer, aztán abbahagytam. – Egészben véve
tűrhetően élek itt a Duna közepén, de tegnap
óta ágyba estem. A szívem ujra rakonczátlan¬
kodni kezd, mintha érezné, hogy te nem vagy
itt a közelemben és most szabad a vásár.
Dr.
Weisz Jakab vizsgált meg ma és szeretne
[rövidítés]
megröntgenez
[törölt]
« ni. »tet
ni. Neked erre szükséged nem
[betoldás]
volna, mert betéve tudod minden porci¬
kámat. Jöjj haza és minden meg lesz bocsátva.
Erős szívgörcsöm volt ma, váratlanul jött.
Remélem nem fog ismétlődni. Ölel szerető
híved
Kiss József
Nem javallanád, hogy Tepliczre menjek?
Margitsziget 1916. július 18.
