Dóczi Lajos – Kiss József (1889-12-10)


facsimile

Bécs 1889
decz
[rövidítés]
10.  

Tisztelt barátom,  

Itt küldöm a karácsonyi számba
szánt novella felét. Azt hittem, hogy
ha a könyvben megjelent elb
[törölt]
« é »
e
[betoldás]
szélések¬
nek nem hányta fel a közönség, hogy
valamikor németül is megjelentek,
a Hét is megriskíroz
[...]
[hiányzó szövegrész]
h
[betoldás]
atja
[...]
[hiányzó szövegrész]
e
[betoldás]
gy ilyen no¬
vella közlését. De ha akár ettől, akár
a novella terjedelmétől vagy tárgyától
megijed, bátran tegye félre. A másik
fele ma vagy holnap elkészül; csak azért
küldöm el az elejét, hogy lássa, hogy
már a sürgetés előtt kezdtem bele.  

Az első szám sikeréhez gratulálok.
Az igazán nagy dolog. De nem kell ma¬
gát elbízni, hanem mind jobbat adni.
A czímkép határozottan rosz
 [!]
[sic!]
– úgy
hasonlít Márkus Emmához, hogy  

facsimile

Csillag Teréznek néztem. Aztán
különösen az elmésségek dolgában
legyen válogatós; azok bizony tom¬
pán végződnek e számban. A vicc
olyan fűszere az irodalmi életnek,
a mely semmit sem ront, ha
nincs – de nagyon ízetlenné teszi
az egészet, ha gyenge.  

A talányok jók – nem oly la¬
posak, mint a magyar lapokban
lenni szoktak. Ezt a rovatot ápol¬
tassa gonddal. Nagyon hat a pub¬
likumra, ha van a lapnak olyan
része, a mely nem azt látszik bi¬
 [!]
[sic!]

zonyítni
 [!]
[sic!]
, hogy az íróknak, hanem azt,
hogy az olvasónak van esze.  

A verseket Ráth Mór csak  

facsimile

A Karácsonyi küldeményekkel szán¬
dékozik expediálni. Ha szívén fek¬
szik, akkor Kónyi által szerez¬
het egy példányt.  

A Roboz Ágnes igen szép és
hat
[...]
[hiányzó szövegrész]
ásos
[betoldás]
.  

Most hallom, hogy Anzengruber
meghalt. Roppant kár!  

Üdvözlöm!  

Igaz híve  

Dóczi Lajos