A Hét
szerkesztősége
VIII., Népszínház-utcza 22.
Telefon: József 5–27.
Budapest, 1916 szeptember 26
Nagyságos Uram!
Most látom, milyen okosan cselekedtem,
hogy továbbra ott marasztaltam. Az idő is milyen
szépre fordult és tegnap annyi volt az utas, hogy
bizony nem valami kényelmes utazása lett volna.
Plane külön szakaszrol szó se lehetett volna.
Várady Béla, illetve Mangold ur beszéltem,
a kabát holnap készen lesz és azonnal postára
teszik. A kalapot kicserelik
[!]
. Abban a csomagban
[sic!]
lesz a hozzá való nadrág is és még valami apróság,
amit a Nagyságos asszony kért és 2 kis doboz szivar.
Weisz Jakab doktor urnál személyesen voltam.
Nagyon örült, hogy a Nagyságos ur hogy létéről in¬
formáltam, azt kívánja, hogy
mielőbb
[betoldás]
inkább gazdag, de
egészséges legyen és ha csak szakíthat magának egy
kis időt, meg fogja látogatni. Biztosra azonban
ne tessék számítani, mert sok a betegje
[!]
és nem
[sic!]
tudja, hogyan és mikor szabadulhat.
A 300 koronát ma postára tettem.
Ottó ur már jól van annyira, hogy az
utczára mehet, mehet már. A kalyha
[!]
ügyben
[sic!]
is már intézkedtem, lehet hogy még ma, vagy
holnap eljön egy szakember, aki meg állapítja,
hogy hol és hogyan lehet majd legjobban
elhelyezni.
Rózsa azt tartja, hogy a verset le lehet
adni. Holnap reggel átviszem Miklós urnak
és bevasalom a 250 koronát.
A Nagyságos asszonynak tessék megmondani,
hogy a vajat és kenyeret még tegnap este, ahogy
megérkeztem, feladtam a lakásba. Harsányi
ur csomagját is elintéztem.
Alázatos szolgája
Hajdu Sándor
