
Budapest 1920. jul. 22.
Kedves barátom! Őszintén köszö¬
nöm szíves megemlékezésedet.
Bizony; hát én is átléptem volna a
kánoni korhatárt. Hegyen völgyön
jubilaeum (azaz tulajdonképen: a
majdani temetés előünnepe)! De hát
nolens volens túlestünk rajta. Re¬
ménylem, jól érzitek magatokat Tar¬
csán. Azt mondják, szép és üdvös kuczkó.
Én csak itt furulyázom át e meleg
nyarat, ájtatossággal magunkba szíva
a Holló-utcza pézsmás illatait és élvez¬
vén a derék utczai gyereksereglet
éjjel-nappali lármáját. De azért hát
dolgozom is. Meddig? Tőled kétségen kí¬
vül kapunk egy tuczat tarcsai reg¬
geli verset. Képzelem, hogy megtelik

a szidderli.
Ismételve köszönöm kedves
megemlékezésedet és jó kíván¬
sagaidat
[!]
. Magam is feleségem
[sic!]
is mindnyájatokat üdvözlünk.
Régi híved
Goldziher Ignác
À propos! Köszönöm a
„Hétben” való reproductiómat
és a hozzája fűzött ékes prózát
Gzi
[bizonytalan olvasat]
E
. 10
[bizonytalan olvasat]
Nagyságos
Kiss József.
urnak
Tarcsa-fürdő
Vas megye.