A könyvégetés ijedelme egyelőre furán ütött be: kirakataink
sohasem voltak így zsúfolva friss szemelnivalóval. Kiadóink valóságos hajtást és
„zsákot” vonultatnak az írók befogására, nem hiszem, hogy van még író-vad, akinek az
erdő bizonytalansága helyett ne kínáltak volna etetővályút az erdészlak mellett, évi
agancsainak figyelmes beszolgáltatása mellett, hogy kivágjam magam a hasonlatból. Az
írói termést nem akadályozza az, amire öt-hat éve gondolunk. A cenzúra legfeljebb
témák száját tömi be, s nem vérbeli írókét, akikben egyszerre száz téma is keresi a
kijutást.
A könyvégetés ijedelme...
