(see English below)
Elkészült a Széchényi kapcsolati háló, itt külön oldalon nézheted!
Széchényi Ferenc levélben tájékoztatta a korabeli tudós nemesség tagjait egy Nemzeti Könyvtár alapításáról. A könyvtáralapítás által kívánta megmenteni és továbbhagyományozni a haza szellemi örökségét s egyben bizonyítani azt is, hogy a magyarság állandó, szerves része az európai nemzetek szellemi közösségének. Leveléhez a könyvtári katalógus saját költségén nyomtatott első köteteit is csatolta. A címzettek jegyzékét Széchényi instrukciói alapján Miller Jakab Ferdinánd, a könyvtár első őre és Tibolth Mihály, a gróf titkára és levéltárosa állította össze. Széchényi Ferenc tudatosan gyűjtötte össze és őrizte meg a neves kortársaktól érkező válaszleveleket.
A válaszlevelek válogatásából 2012-ben nyomtatott kiadvány készült („Levélben értesítsen engem” c. album) Deák Eszter és Zvara Edina szerkesztésében. A kiadvány közel száz magyar nyelvű, illetve magyar fordításban közreadott, addig túlnyomórészt kiadatlan kortársi levelet tartalmaz. Az OSZK Digitális Bölcsészeti Központban pedig előkészületben van a levelezés teljes szövegkorpuszának digitális szövegkiadása.
Az albumban egy közel hétszáz tételes táblázat foglalja össze mindazon személyeket és intézményeket, akiket Széchényi Ferenc a katalógus köteteivel megajándékozott. Ez az adatkorpusz képezi az itt látható vizualizáció alapját. A táblázat tartalmazza a címzett személyek rövid életrajzi adatait, hogy megkapta és válaszolt-e a levélre, a válaszlevél nyelvét és lelőhelyét. Egyes címzettek esetében az adatokat portréval, részletesebb életrajzzal és a levélhez csatolt mellékletek fotójával bővítettük. Az ábra origója Széchényi Ferenc, aki egy személyben fogja össze a teljes értelmiségi közeget. Az interaktív adatvizualizáció célkitűzése megmutatni gróf Széchényi Ferenc kiterjedt kapcsolati hálóját, valamint a címzettek változatosságát és a levelek nyelvi sokféleségét, s szemléltetni, hogy a könyvtáralapítás gondolatához milyen komoly előkészületek, tervek és tudatos kommunikációs tevékenység társultak.
Ferenc Széchényi informed the members of the nobility and intellectuals about the foundation of a National Library through a letter. The purpose of founding the library was to preserve and endow the intellectual heritage of his homeland and, at the same time, demonstrate that Hungary is a permanent and integral part of the educated community of European nations. He also enclosed with his letter the first volumes of the library catalogue, printed at his own expense. Based on Széchényi's instructions, the list of recipients was compiled by Jakab Ferdinand Miller, the first custodian of the library, and Mihály Tibolth, the Count's secretary and archivist. Széchényi deliberately collected and preserved the replies from his prominent contemporaries. A selection of the letters was published in 2012: "Levélben értesítsen engem [Inform me by letter]" edited by Eszter Deák and Edina Zvara. The publication contains nearly a hundred contemporary letters published in Hungarian or Hungarian translation. (Most of them were published for the first time). The Digital Humanities Centre of the Library is now preparing a digital edition of the complete corpus of the correspondence.
The album is the bases of the visualisation, for it contains nearly seven hundred names, including every person and institution to whom Ferenc Széchényi has sent the volumes of the catalogue. We build a database including biographical details of the addressee, whether they received and replied to the letter, the language and the institution that holds the reply letter today. In case of some recipients, we included a portrait, a more detailed biography and a photo of the letter attachments. Ferenc Széchényi is at the centre of the graph: he is the person who connects the entire noble and erudite community, and the correspondents are around him. The objective of this interactive data visualisation is to show the extensive network of Ferenc Széchényi, as well as the diversity of correspondents and the linguistic diversity of the letters.
A vizualizáció középpontjában Széchényi Ferenc áll, körülötte 669 levelezőpartner található.
A pöttyök színe a címzettek típusát, elhelyezkedésük pedig a válaszlevél nyelvét jelöli. A gráf hét címzett típust jelenít meg: személyek (zöld), városok (világoskék), vármegyék (sötétkék), horvát vármegyék (rózsaszín), horvát-szlavón városok (narancssárga), káptalanok, egyházi testületek (piros), és egyéb intézmények (lila).
A válaszlevelek íróinak térbeli elhelyezkedése a levél nyelve szerint lett kialakítva. A magyar, latin, német, francia és olasz mellett külön kategóriát alkotnak azok, amelyekről nincs adatunk, ez legtöbb esetben olyan címzettekre vonatkozik, akik nem küldtek válaszlevelet, vagy a levél lelőhelye nem ismert. Egyes esetekben a levélváltások során több nyelven is írtak levelet, ezek szintén külön csoportokban helyezkednek el a gráfon. Az élek színe is a levelek nyelvét jelzi: sárgával a magyarul válaszolók, zölddel a latinul, lilával a franciául, narancssárgával a németül írók láthatóak. A szürke élek esetében nincs a válaszlevél nyelvére vonatkozó adatunk.
A bal oldali információs panelen jelmagyarázatok láthatóak a címzett típusára vonatkozóan. Ezek segítenek értelmezni, hogy mit jelölnek a pontok, valamint azt is, hogy arányaiban hogyan oszlanak meg a címzettek.
Lehetőség van szabadszavas keresésre a címzettek között. Ha a keresőmezőbe beírjuk a címzett nevét, a gráfon is kijelölésre kerül a két csomópont közötti kapcsolat, valamint a címzett adatlapja is megnyílik.
Lehetőség nyílik az adatok szűrésére is. Az információs panelen lévő színjelölést követve a címzett típusa szerint leválogathatjuk a gráf egyes elemeit. Ha kiválasztunk egy kategóriát, csak az adott csoport elemei maradnak a gráfon, melyek a jobb oldalon előugró panelen kilistázva is láthatóvá válnak.
A vizualizáció interaktív, zoomolható: ha ráközelítünk a gráfra, megjelennek a címzettek nevei és az élek típusa is jobban látható. Ha kiválasztunk egy címzettet, a jobb oldali panelen egy adatlap ugrik elő, amelyen a levélváltásra és a címzettre vonatkozó adatok olvashatóak. Az adatlapból kilépve visszajutunk a kiindulópontra és tovább böngészhetjük az adathalmaz sajátosságait és a rejtett összefüggéseket.
Ferenc Széchényi is at the centre of visualization, surrounded by 699 correspondents.
The colour of the nodes indicates the type of the correspondent, their location shows the language of the reply letter. The graph displays seven types of recipients: person (green), city (light blue), county (dark blue), Croatian county (pink), Croatian-Slavonian cities (orange), ecclesiastical administration (red), and other institutions (purple).
We arranged the correspondents on the graph based on the language of their letters. In addition to Hungarian, Latin, German, French and Italian, there is a separate category for the missing data. This can mean two things: the recipient did not send a reply, or the current location of the letter is unknown. In some cases, one person sent multiple letters in different languages during the correspondence. These are grouped separately on the graph. The colour of the edges emphasises the language of the letters: yellow for Hungarian, green for Latin, purple for French and orange for German. For grey edges we have no data on the language of the reply letter.
The information panel on the left displays the different type of correspondents. The colour labelling helps to understand what the dots represent and how the correspondents are distributed.
It is also possible to search for recipients using a free text search. In case there is a hit, it highlights the node of the recipient on the graph and opens the related profile on a pop-up panel on the right.
To filter the data, use the colour labelling in the information panel. You can sort the nodes of the graph according to the type of recipient. If you select a category, only the elements of that group will remain on the graph, which will also be listed in the pop-up panel on the right.
The visualization is interactive: zooming in on the graph will display the names of the recipients, and the variety of the edges will become more visible. By clicking on a node, the related Profile panel pops up on the right side with more information about the correspondence and the biography of the recipient.
Closing the panel will take you back to the starting point, and you can continue browsing through the graph and discover hidden correlations between the data.