Jókai Mór – Petőfi Sándor (1847-07-06)


facsimile
 
Petőfi Sándornak.
 
Tns Papp Endre úr lakán
 
Szathmár Németiben

facsimile
 
Pest 1847. Jul. 6.
 
Kedves Sándorom.
 
Itt küldöm Arany levelét, ő a mienk, írt Tompa is, de szörnyü lutránosul,
nem beszél magyarul, hanem phrasisokat mond. Tudja tatár, vagy
tőlem tart, vagy Imrétől. Nem szeretem, ha akitöl egyenes bizalmat
várok, úgy beszél: hogy ibis, redibis etc. Azt beszéli: hogy tudni fogja
kötelességét, ezt Imrének is így írhatta volna. Egyébiránt ne szólj neki.
Pack is derék gyerek, elutazott, a nélkül hogy a novellája végit ide¬
adta volna. Ma meg Httartó tanácstól írnak rám: hogy tudja
[...]
[hiányzó szövegrész]

tatár mit húzzak vissza, a mi az Életképek mult félévi folyamában
az aradi administratorol írva volt, képzelheted, hogy mennyire húzom vissza?
Egyébiránt vagyunk teljes reménységben, a közönség dicsér, a collégák gya¬
láznak, a mi együtt jár s jobb mintha megfordítva volna.
 
Csókollak, üdvözlöm Júliádat s maradok
 
szerető öcséd
 
Jókay Mór.