Móricz Zsigmond – Hajdu István (1894-09-10)

A Fehér könyv  eredetileg üres lapoknak pergamenborítóba köttetett egésze, mely   vegyes feljegyzéseit, műveit, rajzait, lapkivágatait stb. tartalmazza 1894. január 1-étől egészen 1923. április 20-ig.   a Légy jó mindhalálig  regényepizódja alapján rekonstruálta a kötet történetét, melyet jellegzetes fehér színű borítója után ő nevezett el Fehér könyvnek  .   a regényében egy pergamenkötésű könyvről ír, melyet Nyilas Misi korábbi szállásadójának a kamrájában talált, s borítójába üres lapokat köttetett, hogy műveit, gondolatait beleírhassa.   feltételezése szerint     házában találta azt a pergamen kötésű könyvet, melynek borítója a kötet kivitelezéséhez szolgált ( Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 156–157.). Ezt a feltételezést kronológiai szempontból megerősíti a Fehér könyv  első lapján található 1894. január 1-jei keltezés.   továbbá – a regény cselekményének megfelelően – úgy gondolja, hogy   a maga által csináltatott kötetbe eredetileg csak saját műveit akarta írni ( Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 157.), ennek azonban ellentmondanak a korai, 1894. július 9-ei bejegyzésű Jókai-művek ( Móricz Zsigmond, Fehér könyv, kézirat, PIM M. 129., 145., 146., 147. f.). A kötet négy részből áll, a különböző bejegyzések sem témájuk, sem műfajuk, sem keletkezési idejük szempontjából nem különülnek el. A Fehér könyv  eredetéről, tartalmáról, sajátos szerkezeti beosztásáról és recepciójáról lásd Szilágyi Péter, "Az íróvá válás dokumentuma, avagy Móricz Zsigmond Fehér könyve", Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 48, 4. sz. (2013): 38–47.