Móricz István – Móricz Zsigmond (1899-09-13)

  a Református Kollégium Teológiai Akadémiáján kezdte meg egyetemi tanulmányait 1899 szeptemberében.

  (1884–1945) gimnáziumi tanár, igazgató. A Kisújszállási Főgimnáziumban tanult, ötödikes volt, amikor   érettségizett. Valószínűleg az Arany János önképzőkörből ismerték egymást, melynek rendkívüli tagjai lehettek az ötödikes és hatodikos diákok is. A gimnázium értesítőiben nincsenek felsorolva a rendkívüli tagok, azonban az 1900–1901-es tanévben   – immár hetedikesként – a kör aljegyzőjeként szerepel. Forrás: Pallagi Gyula, szerk., A kisujszállási államilag segélyezett ev. ref. főgymnásium értesitője az 1898–99. tanévről, (Kisujszállás: Szekeres József könyvnyomdája, 1899), 91.; Pallagi Gyula, szerk., A kisujszállási államilag segélyezett ev. ref. főgymnásium értesitője az 1900–901. tanévről, (Kisujszállás: Szekeres József könyvnyomdája, 1901), 118.; Móricz Zsigmond, A Kelet Népe szerkesztője: Levelek II. (A levelek jegyzetei), kiad. Sz. Fehér Judit, G. Merva Mária, Tasi József, vál., utószó Tasi József (Budapest: Argumentum Kiadó – Magyar Irodalom Háza, 1999), 202.

 ,   második öccse 1899 őszétől a kollégiumban tanult.

    és   szóló, 1899. szeptember 21.-i levelében   arról ír, hogy   az 1899. szeptember 1-én szerzett segédjegyzői állását az igazgató rábeszélésére otthagyta, hogy folytathassa gimnáziumi tanulmányait. A munkalehetőségről nincs más forrásunk.

  (1881–1915) hivatalnok,   legidősebb öccse. A gimnáziumban tanult, 1901-ben megkapta bátyja állását a Kultuszminisztérium számvevőségén . 1908-ban házasságot kötött  , két gyermekük született. Az első világháborúban katona lett, 1915. szeptember 22-én elesett az olasz fronton. Forrás: Tábori posta Móricz Zsigmondnak, 1915. szept. 23., analekta, PIM kézirattár, M. 100/5284/3.;   és   jegyességi értesítése   és  , , 1908. április 13.  

  (1883–1923) tanár, református lelkész, farmer.   második öccse. Gimnáziumi tanulmányai közben tanító volt , majd , ezért az érettségit csak késéssel, 1903 nyarán tette le a Kisújszállási Főgimnáziumban. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán folytatta történelem-földrajz szakon. Történeti tárgyú értekezése, a Magyarország harcai Németország ellen , 1909-ben jelent meg. 1907-ben az Egyesült Államokba emigrált, és a pennsylvaniai Pittsburgh melletti kisvárosban, telepedett le, ahol református pap, majd földbirtokos lett. Életének ezt követő szakaszáról a levelezés és a családtagok visszaemlékezései ellentmondásos képet rajzolnak ki, különösen, ami anyagi helyzetét és családi állapotát illeti. Kétszer nősült, korábbi házasságát azonban nem bontotta fel. Első feleségétől,   két, második feleségétől, egy Nóra nevű ápolónőtől, akit már az Egyesült Államokban ismert meg, öt gyermeke született. 1923 nyarán tisztázatlan körülmények között agyonlőtték. Művei: Móricz Bálint Dezső, Magyarország harcai Németország ellen a királyság első félszázadában (Budapest: Berkovits, 1909). Forrás: "Móricz Zsigmond gyásza", Népszava, 1923. júl. 20., 7.; "Móricz Zsigmond öccsét agyonlőtték Amerikában", Ellenzék, 1923. júl. 21., 4.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 469.; Vasváry Ödön, "Móricz Zsigmond öccse Amerikában", Szabadság, 1971. dec. 10., 8.; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1: 323.; Móricz Virág, Apám regénye, (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979), 237–238.