Ó Tátrafüred 1894. Julius 7.
Kedves uram öcsém!
Szíves figyelmét s az ö
[törölt]
« v »t
ven éves tanári jubileumom
[betoldás]
alkalmábol írt gyönyörű czikket nagyon köszönöm.
Örülök, ha tapasztalom, hogy az általam elhintett
mag jó földbe esett s bő termést hozott, boldoggá
tesz a tudat, hogy nem éltem
hiában
; de legkel¬
[bizonytalan olvasat]
lemesebb hatással van rám, ha tanári pályám ked¬
ves emlékei újulnak meg lelkemben, mintegy új¬
ra élem át azokat a szép időket, szívem lelkem
megifjul azon emlékek hatása alatt. Mert nemcsak
a jövőnek vannak ábrándképei, de vannak a mult¬
nak is, s lelkem oly boldog megelégedéssel mélá¬
zik el gyakran ezek felett, kivált midőn tapasz¬
talom, hogy volt
[...]
t[hiányzó szövegrész]
[betoldás]
egyet-mást a multak em
[törölt]
« e »l
ékeiből.
[betoldás]
Jubileumom alkalmából kedves tanulsá¬
got merítettem, hogy érdemem felett sokan sze¬
retnek, melynek csakugyan szép bizonysága volt
1
a rimaszombati ünnepély; helyi lapunknak a
„Gömör kishont”nak egy példányát a mai pos¬
tával megküldöm uram öcsémnek fogadja tőlem
szívesen.
Mikszát
[!]
Kálmánnak is írok pár sort,
[sic!]
bár a hozzá intézett s a Pesti hírlap
[!]
f. hó
[sic!]
6-án megjelent berlini levél azt engedi hinnem,
hogy ő ez idő szerint Gleichenbergben fürdőzik,
bizony kár, hogy ide nem jött a Karpátok
[!]
alá.
[sic!]
Szíves figyelmét ismételve melegen kö¬
szönve, s magamat szeretetébe, barátságába
továbbra is ajánlva kiváló tisztelettel vagyok
volt tanára s barátja
Baksay István
[...]
[hiányzó szövegrész]
